Tettprogram.hu - TÁMOP

TÁMOP-5.6.2-08 eredmények

tettprgadmin — Tue, 26 May 2020 11:22:10 +0000

„A TÁrsadalmi kohéziót erősítő bűnmegelőzési és reintegrációs programok módszertani megalapozása” című kiemelt projekt

TÁMOP-5.6.2/08/1-2008-0001

EREDMÉNYEK

A projekt célja a három bűnkibocsátó régióban (Észak-magyarország, Észak-Alföld, Dél-Dunántúl) a releváns szakértelmek társadalmi bűnmegelőzés szempontjából lényeges területei közötti kapcsolatrendszer, interdiszciplináris szemléletű, a szükséges mértékig sztenderdizált szakmai módszertan kialakítása, fókuszált és hatékony modellprojekt tervek kidolgozása a projekt három pilléréhez (erkölcsi veszélyzónába került gyermek- és fiatalkorúak, áldozatsegítés és áldozatvédelem, elítéltek társadalmi reintegrációja) kapcsolódóan.

A projekt keretében elkészült A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve 2009 című, 800 oldal terjedelmű tankönyv, amely alapján a tanfolyamokat és a továbbképzést akkreditálták. Az egyes pillérekben a jelzőrendszer kialakítása, fejlesztése érdekében módszertani anyagok, protokollok készültek, a modellprojekt előkészítő munkacsoportok elkészítették a projekt második szakaszának megalapozása érdekében a projektterveket.

A projekt főbb tevékenységei

1. Társadalomtudományi kutatás az érintett három régióban

A társadalomtudományi kutatás a három régióban a bűnmegelőzés területén dolgozó szakemberek bűnmegelőzéssel kapcsolatos tapasztalatait, véleményét, attitűdjeit és igényeit, illetve a kliensi kör alapvető demográfiai, a projekt szempontjából releváns szociológiai, kriminológiai sajátosságait tárta fel. A „kiinduló állapotot” mérte fel annak érdekében, hogy a projekt generálta változásokat később mérni lehessen. A második szakasz képzési igényeinek meghatározásakor is figyelemmel kell lenni a területen dolgozó szakemberek kutatás során feltérképezett igényeire és szükségleteire.

A kutatások három alpopulációra irányulnak: „bűnmegelőzés” területén dolgozó szakemberek, erkölcsi veszélyzónában lévő gyermekek és fiatalkorúak, fogvatartottak.

A kutatást közbeszerzési eljáráson legalacsonyabb ajánlattevőként a Magyar Gallup Intézet végezte, aki a megbízási szerződés alapján elvégezte az adatfelvételeket és az elemzéseket, a gyorsjelentéseket és a zárójelentéseket leadta, amelyeket többszöri javításra visszaküldés után a Megbízó 2009. május 12-én fogadott el.

2. Kapcsolatfelvételt és a projekt bemutatását szolgáló találkozók szervezése a projektben érintett intézmények döntéshozói, vezetői számára

Az érintett régiókban bevont intézmények (megyei rendőr-főkapitányságok, büntetés-végrehajtási intézetek, megyei Igazságügyi Hivatalok, a regionális közigazgatási hivatalok szociális és gyámhivatalai, regionális munkaügyi központok, az érintett civil szervezetek, megyei önkormányzati közgyűlések, valamint egyetemi központjainak) vezetőinek két alkalommal 2008. második negyedévében (2008. július 3. Tiszalök és 2008. július 10. Pécs) szerveztünk találkozót, amely a kapcsolatfelvételt és a projekt bemutatását szolgálta.

3. Konferencia és műhelyszeminárium a projektben dolgozó szakmai megvalósítók, a célcsoport tájékoztatására, valamint a munkacsoportok kialakítására az alábbi témakörökben: gyermekvédelem, áldozatsegítés/áldozatvédelem, pártfogó felügyelet, büntetés-végrehajtás.

A projekt keretében 2008. november elején háromnapos konferencia (2008. november 4-6. Siófok) és műhelyszeminárium keretében a résztvevő szakemberek megismerkedtek a projekt és egyben a társadalmi bűnmegelőzés egységes elméleti és módszertani koncepciójával. A modellprojekteket előkészítő és az elméleti munkacsoportok is ezen a rendezvényen alakultak meg.

4. A bűnmegelőzési jelzőrendszerek előkészítését segítő elméleti munkacsoportok szervezése, működtetése

A kiemelt projekt egyik legfontosabb célja a bűnmegelőzés területén dolgozó szakértelmek és intézmények hatékony együttműködésének kialakítása.

A 2008. év második felében hat elméleti munkacsoport alakult meg, amelyek feladata a bűnmegelőzés szempontjából releváns szervezetek kapcsolódási pontjainak, illetve a feladatok megosztásának meghatározása és ennek alapján működőképes jelzőrendszer részletes kialakítása, módszertani anyagok és protokollok kidolgozása volt.

Az elméleti munkacsoportok a következő témakörökben működtek pillérenként:

Gyermekek és fiatalkorúak:

A javítóintézetek és a pártfogó felügyelői szolgálat együttműködésének fejlesztése.
A gyermekvédelmi jelzőrendszer optimalizálása.

Áldozatsegítés:

A mediáció és más közvetítői eljárások bővítése.
Az áldozatsegítés jelzőrendszerének optimalizálása (24 órás telefonos diszpécser szolgálat).

Reintegráció:

A 6 hónap és 1 év végrehajtandó szabadságvesztés következményei az elítéltre és az államra.
A büntetés-végrehajtási intézetek és a pártfogó felügyelet együttműködése.

A fenti témákban született protokollokat és módszertani útmutatókat a második szakaszban a modellprojektekben használjuk fel. A csoportok jogszabály-módosításai javaslatait pedig az illetékes tárcáknak, szakfőosztályoknak küldjük meg továbbgondolásra, hasznosításra.

Az ezeket tartalmazó zárótanulmányokat 2009. március 31-ére leadták a munkacsoportok vezetői, majd átdolgozás (két munkacsoport vonatkozásában kétszeres átdolgozás) után kerültek elfogadásra.

Az elméleti munkacsoportok a bűnmegelőzési jelzőrendszerek fejlesztésére illetve kialakítására tettek javaslatokat egyrészt szakterületi protokollok és módszertani útmutatók, másrészt jogszabály-módosítási javaslatok formájában.

5. Az erkölcsi veszélyzónában levő gyermek- és fiatalkorúak, az áldozatsegítés/áldozatvédelem, a pártfogói felügyelet és büntetés-végrehajtás témaköreiben megvalósítandó modellprojektek előkészítését segítő szakmai munkacsoportok szervezése, működtetése

A modellprojekt előkészítő munkacsoportok a három pillér alapján alakultak meg minden régióban. A modellprojekt előkészítő munkacsoportok fő feladata a modellprojektek megtervezése. Az ezeket tartalmazó projektterveket 2009. március 31-ére leadták a munkacsoportok vezetői, majd átdolgozás után kerültek elfogadásra. E tervek szerint valósítják meg a projekt második szakaszában a modellprojekteket.

Az erkölcsi veszélyzónába került gyermek- és fiatalkorúak:

Gyermekkorú elkövetők reszocializációja.
A csellengő gyermek és fiatalkorúak veszélyeztetésének megelőzése.
A fiatalkorú elítéltek reintegrációja.

Az áldozatsegítés előkészítő munkacsoportok:

Speciális sértetti terápiás csoportok működtetése.
Áldozatsegítő önkéntes rendszer kiépítése.
Mobil áldozatsegítés.

A reintegráció munkacsoportok:

A felnőtt korú elítéltek reintegrációja érdekében fogvatartotti képző központok kialakítása és utógondozás fejlesztése.
Fiatalkorúak pártfogó felügyeletének fejlesztése - közösségi foglalkoztató megtervezése és kialakítása.
A közérdekű munkabüntetés fejlesztése. Büntetés-végrehajtási Szervezet és a munkaügyi központok közötti együttműködés fejlesztése.

6. Know-how fejlesztés: képzési területek és a kapcsolódó tananyag jellege

A tananyagfejlesztés legfőbb célja egy egységes koncepciójú és szellemiségű elméleti és módszertani kiadvány létrehozása, amely megteremti a hatékony szakma és intézményközi együttműködés kialakításának lehetőségét.

A négy kötetből álló sorozat első kötete tartalmazza azokat az ismereteket, amelyek stabil elméleti alapot biztosítanak a projektben résztvevő valamennyi szakember további bűnmegelőzési képzéséhez, míg a II.-IV. kötetek a prioritások mentén a specifikus ismeretanyagokat dolgozzák fel.

I. Általános elmélet mindhárom prioritás résztvevőinek.

II. Gyermek- és fiatalkorúak bűnelkövetővé és áldozattá válásának megelőzése.

III. Áldozatsegítés.

IV. Bűnelkövetők reintegrációja.

A tananyag alapján Miskolci Egyetem a Felnőttképzési Akkreditációs Testületnél akkreditáltatta A kiskorúak bűnözése elleni fellépés új útjai, Az áldozatpolitika új irányai Magyarországon, valamint a Bűnelkövetők reintegrációjának új lehetőségei című tanfolyamokat, illetve az Oktatási Hivatalnál a bűnmegelőzési koordinátor szakirányú továbbképzést.

Cimkék:

TÁMOP

5.6.2-08

eredmények

TÁMOP-5.6.2-08 projektleírás

tettprgadmin — Tue, 26 May 2020 11:19:18 +0000

„A TÁrsadalmi kohéziót erősítő bűnmegelőzési és reintegrációs programok módszertani megalapozása” című kiemelt projekt

TÁMOP-5.6.2/08/1-2008-0001

A PROJEKT LÉNYEGI ÖSSZEFOGLALÁSA

A fejlesztés két ütemben valósul meg, a 2009 március 31-ig tartó szerződési ciklusban a projekt előkészítése, a szakmai háttér megteremtése, a modellprojektek és a hálózatteremtés előkészítése a cél.

A kiemelt projekt három pillérre épít. Pillérnek nevezzük a társadalmi kohézió és a bűnmegelőzés szempontjából lényeges, de szakmailag, szervezetileg, intézményileg és a kliensek tekintetében jól elkülönülő egységeket. Ezek a következők:

- Az erkölcsi veszélyzónában- élő gyermek és fiatalkorúak.

- Az áldozatvédelem és segítés.

- A szabadságvesztésre ítélt illetve szabadságelvonással nem járó büntetéssel sújtott elítéltek reintegrációja.

A projekt célcsoportjait az e pillérek hatókörében dolgozó szakemberek, és klienseik jelentik. Ez felöleli a közoktatás, a gyermekvédelem, az egészségügy, a büntető igazságszolgáltatás területét, egyaránt érint állami, önkormányzati és civil szervezeteket.

A 2009. március 31-ig tartó támogatási szerződési szakasz fő feladata a szakmai tartalmak, a know-how kifejlesztése, akkreditálható tananyag kidolgozása, a jelzőrendszerek és ezzel kapcsolatban lévő alapvető szakmai kérdésekre vonatkozó összefüggő és egységes koncepció kialakítása, valamint a modellprojektek előkészítése.

A projekt indikátorait az alábbi táblázat foglalja össze:

Mutató neve	Típus	Mérés módszere	Mérés gyakorisága	Mérték-egység	Minimálisan elvárt célérték	Célértéke elérésének időpontja
Felkészítő tréningbe bevont személyek száma	kimenet	Jelenléti ív	egyszeri	fő	100	2009.03.31.
Felállított munkacsoportok száma	kimenet	Munkacsoportot vezető szakmai megvalósító írásbeli jelentése	egyszeri	darab	15	2009.03.31
Munkacsoportokba bevont személyek száma	kimenet	Jelenléti ívek	munkacsoport ülésenkénti	fő	75	2009.03.31.
Munkacsoportokba bevont intézmények száma	kimenet	Delegáló intézmény vezetőjének írásbeli visszajelzése	egyszeri	darab	15	2009.03.31
Kidolgozott és akkreditált felkészítő tananyagok száma	kimenet	Az akkreditációt végző intézmény vezetőjének írásbeli jelzése	egyszeri	darab	3	2009.03.31.
Kidolgozott modell-projekt koncepciók száma	eredmény	Munkacsoportot vezető szakmai megvalósító írásbeli jelentése	egyszeri	darab	9	2009.03.31.
A munkacsoportokban kidolgozott protokollok és módszertanok száma	eredmény	Munkacsoportot vezető szakmai megvalósító írásbeli jelentése	egyszeri	darab	10	2009.03.31.

A program összhangban van a TÁMOP átfogó céljával: munkaerőpiaci részvétel növelésével elősegíti a gazdasági növekedést és a társadalmi különbségek csökkentést. A TÁMOP specifikus céljai közül a társadalmi összetartozás és esélyegyenlősége erősítéséhez illetve az aktivitás területi különbségeinek csökkentéséhez járul hozzá. A program a tervezés és a megvalósítás során a fentieken kívül biztosítja a TÁMOP által kijelölt horizontális elvek/ szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság, területi kohézió) érvényesülését.

A projekt beavatkozási területének és célcsoportjának meghatározása és indokoltsága

A kiemelt projekt szakmai tevékenysége az Észak-magyarországi, az Észak-alföldi és a Dél-dunántúli régiókra irányul. Ezen területek tekinthetőek az ország „bűnkibocsátó” régióinak.

A célcsoportot a három régióban a bűnmegelőzés és a büntetőpolitika területén dolgozó szakemberek és kliensei alkotják.

A projekt céljai és tevékenységei

A projekt céljainak meghatározása

Átfogó cél: a projekt a társadalmi bűnmegelőzés rendszerének fejlesztésével hozzájárul a társadalmi kohézió erősítéséhez az esélyegyenlőség támogatásához (TÁMOP 5. prioritás).

A Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiája[1] (115/2003. (X.28.) Országgyűlési Határozat) kijelölte a bűnmegelőzés öt kiemelt beavatkozási területét. Jelen projekt ezek közül az alábbi három területre kíván fókuszálni az érintett régiókban, fő célként a társadalmi reintegráció kiszélesítését célozva meg:

§ Gyermek és fiatalkori bűnözés csökkentése

§ Az áldozattá válás megelőzése, áldozatsegítés

§ A bűnelkövetők társadalmi visszailleszkedésének segítése

A konstrukció a társadalmi bűnmegelőzés hatékonyságának javítása érdekében a bűncselekmények áldozatává vagy elkövetőjévé válás veszélyének kitett gyermek- és fiatalkorúak, valamint az áldozatvédelem, áldozatsegítés terén elsősorban a bűnmegelőzést, a bűncselekmények miatt már elítéltek körében pedig a bűnismétlés elkerülését célozza, kiemelt szerepet szánva a korszerű, ún. kettősnyomtávú - az enyhébb és a súlyosabb bűncselekményeket eltérő eszközökkel kezelő - büntetőpolitika társadalmi ismertségének, elfogadottságának és alkalmazhatóságának.

A projekt előkészítő szakaszában a fenti komplex célok megvalósulást közvetlenül segíti

az egységes szemléletmódot és tudást megalapozó tankönyv és műhelyszeminárium,
a kliens orientált modellprojektek előkészítése,
a működőképes jelzőrendszerek kidolgozása,
tájékoztató kiadványok szakemberek és klienseik számára,
a szakmai és társadalmi kommunikációt elősegítő webfelület.

A felsorolt tevékenységek közül a kliens orientált modellprojekteket előkészítő munkacsoportok a három pillér vonatkozásban egymástól függetlenül és párhuzamosan működnek (mindhárom régióban három modellprojekt előkészítő munkacsoport alakul: az erkölcsi veszélyzónába került gyermek és fiatalkorúak, az áldozatsegítés és a reintegráció modellprojekt előkészítő munkacsoportok).

A másik négy tevékenységen belül a három pillér nem különül el egymástól, hiszen legfontosabb céljuk, hogy megteremtsék az alapjait a bűnmegelőzés alrendszerei – és így a jelen projekt három kiemelt pillére - közötti együttműködésnek. Kiemelten fontos, hogy a három terület összekapcsolódjon a következő tevékenységeken belül: tananyagfejlesztés, konferencia és műhelyszeminárium, a fiatalkorúak büntető-igazságszolgáltatásáról illetve a mediáció és más közvetítői eljárások gyakorlati alkalmazásának bővítéséről szóló elméleti munkacsoportok, a webfelület és a tájékoztató kiadványok megtervezése és elkészítése.

A fentiekben fel nem sorolt tevékenység a társadalomtudományos kutatás (mely közvetve szintén hozzájárul a projekt céljainak megvalósításához) klienseket érintő része pillérenként egymástól függetlenül és párhuzamosan fog lefolyni. A szakemberek körében végzendő vizsgálat viszont – tekintve, hogy a legfontosabb vizsgálandó témaköre a bűnmegelőzés egyes területei és intézményei között lévő kapcsolatrendszer tapasztalatai - nem bontható három egymástól elkülönülő részre.

Közvetlen célok (2008. április 1. és 2010. december 31. közötti teljes támogatási időszak):

A három, inkább bűnkibocsátó régióban (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Dunántúl) fenntartható hálózatot építsen ki a társadalmi bűnmegelőzés érintettjei között. Alakítson ki a releváns szakértelmek társadalmi bűnmegelőzés szempontjából lényeges területei között kapcsolatrendszert, kommunikációs csatornákat, interdiszciplináris szemléletű, a szükséges mértékig sztenderdizált szakmai módszertant, protokollokat, know-how-t. A know-how lényeges eleme a jó példák kiemelése, támogatása, a szakmai programba történő integrálása. A munkacsoportok munkájának eredményeként jogszabály módosítási javaslatok is születhetnek. Hatékony modellprojekt kidolgozása a visszaeső bűnelkövetők számának és arányának csökkentése céljából. A sikeres reintegráció érdekében egyéni mentorálás mellett szakképzés és foglalkoztatás a szabadult bűnelkövetők számára.
A közös tudás megszerzésén keresztül a csatlakozó szakértelmek jobb megismerése, a kapcsolódó alrendszerekre vonatkozó tudás bővítése.
A meglévő szakmai elemek egységesebb hálózattá integrálásának elérése, innovatív kapacitásainak fejlesztése, a hálózatos struktúra szinergikus hatásának kihasználása.
A hálózati működés eredményeképpen a kidolgozott know-how elemeinek felhasználásával a klienseket elérő modellprogramok kialakítása.
A jelzőrendszer(-ek) kialakítása az alrendszerek között.

Közvetlen célok (2009. március 31-ig terjedő támogatási időszak):

szakma- és intézményközi hálózat kialakítása. A bűnmegelőzés és reintegráció hatékony működésének feltétele a szakmailag integrált, összehangolt és a szükséges információáramlást biztosító rendszer, hálózat kiépülése.
oktatási, módszertani tanulmányok, szakmai kézikönyvek, tananyagok, segédanyagok elkészítése. A egyes szakmai szegmensekben tevékenykedő szakemberek számára jelenleg nem áll rendelkezésre egységes szemléletű, a bűnmegelőzés és a reintegráció tekintetében korszerű tudás.
a már meglévő jelzőrendszerek felkutatása, összehangolása, továbbfejlesztése vagy új jelzőrendszer(ek) kifejlesztése. Jelen konstrukcióban a jelzőrendszer fogalma a bűnmegelőzés és áldozatsegítés területén (is) működő szervezetek, szakemberek szervezett együttműködését, valamint a gyermekvédelemben már megismert eszköz felnőttek és fiatalok érdekében történő alkalmazását foglalja magába. Ebben a különféle szakterületek előre meghatározott, kiszámítható módon támaszkodnak egymás munkájára, közöttük szervezett és ellenőrzött információáramlás van. A „jelzőrendszer” szó arra utal, hogy a hálózat tagjai egymásnak kötelezően jelzik a felmerülő problémát annak érdekében, hogy azt megfelelőképp kezelni tudják. A jelzőrendszert a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározott jelzőrendszer mintájára dolgozzuk ki.
a bűnmegelőzési jelzőrendszer szakmai protokolljának kifejlesztése. A büntető igazságszolgáltatás és a bűnmegelőzés intézményei nem, vagy csak részben vannak birtokában azoknak az információknak, amelyek más intézmények adatbázisaiban szerepelnek és a bűnmegelőzés, a büntetőpolitika szempontjából relevánsak.
a célterületeken tervezett fejlesztések megalapozására, eredményeik kipróbálására irányuló modellprojektek- és modellkísérletek kidolgozása. A konstrukció második támogatási időszakában megvalósuló modellprojektek az adott célterületen megvalósítható elemeinek beazonosítása, szakmai megtervezése szükséges.

Az elérendő célokhoz szükséges tevékenységek bemutatása

1. Társadalomtudományi kutatás az érintett három régióban

A tervezett társadalomtudományos kutatás a három régióban a bűnmegelőzés területen dolgozó szakemberek bűnmegelőzéssel kapcsolatos tapasztalatait, véleményét, attitűdjeit és igényeit, illetve a kliensi kör alapvető demográfiai, a projekt szempontjából releváns szociológiai, kriminológiai sajátosságait tárja fel. A „kiinduló állapotot” méri fel, annak érdekében, hogy a projekt generálta változásokat később mérni lehessen. Emellett a kutatás eredményeit felhasználjuk a projekt második szakaszában. A modellprojektek megvalósításán illetve a jelzőrendszerek kidolgozásával megbízott – és munkájukat a második szakaszban is folytató - munkacsoportokban dolgozó szakemberek megismerve a kutatás eredményeit, teljesebb képet alkothatnak a társadalmi bűnmegelőzés aktuális magyar helyzetéről és gyakorlatáról. A kutatások négy alpopulációra irányulnak: „bűnmegelőzés” területén dolgozó szakemberek, erkölcsi veszélyzónában lévő gyermekek és fiatalkorúak, fogvatartottak, áldozatok.

A kutatások az áldozatokat célzó vizsgálat kivételével a projekt első szakaszában valósulnak meg. A viktimológiai kutatás a magas látencia miatt hosszabb tervezést igényel, ezért csak a második szakaszban tervezzük lefolytatni.

2. Kapcsolatfelvételt és a projekt bemutatását szolgáló találkozók szervezése a projektben érintett intézmények döntéshozói, vezetői számára

Az érintett régiókban bevonni kívánt intézmények (megyei rendőr-főkapitányságok, büntetés-végrehajtási intézetek, megyei Igazságügyi Hivatalok, a regionális közigazgatási hivatalok szociális és gyámhivatalai, regionális munkaügyi központok, az érintett civil szervezetek, megyei önkormányzati közgyűlések, valamint egyetemi központjainak) vezetői részére két alkalommal 2008. második negyedévében kívánunk találkozót szervezni, mely a kapcsolatfelvételt és a projekt bemutatását szolgálja.

A rendezvényen lesznek konferencia jellegű plenáris előadások és kisebb csoportokban szemináriumok is. A rendezvény ideje alatt alakulnak meg az elméleti és a modellprojekteket kidolgozó munkacsoportok is. Mindhárom régióban a felkészítő tréning és konferencia során két típusú munkacsoport alakul ki. Az egyik fogja előkészíteni (1) a jelzőrendszerek kialakítását, míg a másik (2) a 2009-2011 közötti második szakaszban megvalósítandó modellprojekteket.

4. A bűnmegelőzési jelzőrendszerek előkészítését segítő elméleti munkacsoportok szervezése, működtetése

A kiemelt támogatás egyik legfontosabb célja a bűnmegelőzés területén dolgozó szakértelmek és intézmények hatékony együttműködésének kialakítása.

A 2008. év második felében több olyan munkacsoport alakul meg, amelyek feladata a bűnmegelőzés szempontjából releváns szervezetek kapcsolódási pontjainak, a feladatok megosztásának meghatározása, az együttműködésben kialakult módszerek hasznosításának rögzítése. Ez egy egységesen működő, de kellő mértékben differenciált munkamegosztáson alapuló jelzőrendszer kialakítását jelenti.

A jelzőrendszerek kidolgozása és a szakmai protokollok kialakítása során a munkacsoportok előreláthatólag jogszabály-módosításokra is ajánlásokat tesznek, amelyek segíthetik a büntetőpolitikai reformot is.

A három régióban összesen hat elméleti munkacsoport fog működni, összesen 18 fővel.

Az elméleti munkacsoportok tagjai a régiókban felelhető szakmai műhelyek, felsőoktatási intézmények illetve az intézményhálózat (gyerekvédelem, büntető igazságszolgáltatás) döntéseket előkészítő szakemberei közül kerülnek kijelölésére.

A hat munkacsoport a következő elvek alapján szerveződik:

Gyermekvédelmi jelzőrendszerek működésének optimalizálása
Információáramlás optimalizálása és a jelzőrendszerek kialakításának lehetősége a felnőtt korúak bűntető igazságszolgáltatásában
Információáramlás optimalizálása és a jelzőrendszerek kialakításának lehetősége a fiatalkorúak bűntető igazságszolgáltatásában
A büntetés-végrehajtási intézetekkel és a pártfogó felügyelettel együttműködők körének bővítése, a büntetés-végrehajtás és a pártfogó felügyelet hatékonyabb együttműködése
Mediáció és más közvetítői eljárások gyakorlati alkalmazásának bővítése
Intézményi együttműködés és a jelzőrendszer fejlesztése az áldozatsegítés terén

A modellprojekt előkészítő munkacsoportok a három prioritás alapján (erkölcsi veszélyzónában levő gyermek- és fiatalkorúak, áldozatsegítés, valamint reintegráció) alakulnak meg minden régióban. A munkacsoport módszere eltér a az elméleti munkacsoportétól. A modellprojekt előkészítő munkacsoportok fő feladata a modellprojektek megtervezése, felhasználva ötleteket, tervezeteket az ország egész területéről, nem utolsó sorban merítve az új tananyagból. E tervek szerint valósítják meg a projekt második szakaszában (2009. és 2011. között) a modellprojekteket. Ezek a munkacsoportok tehát inkább a szakmai munka gyakorlati megvalósításának módszereit munkálják ki.

6. A bűnmegelőzés szakmai kérdéseinek megvitatása, az információcsere, a know-how-k, a szakmai problémák és a jó gyakorlatok megismertetése céljából szakmai és társadalmi kommunikációt elősegítő interaktív web-felület készítése és rendszeres frissítése.

A projektben a szakmai információcsere nem kizárólag a munkacsoportok ülésein zajlik, hanem az azok közti időszakban is, melynek eszköze egy olyan interaktív webfelület, mely (1) egyrészt a munkacsoportokban résztvevő szakembereknek és a szakmai megvalósítóknak, valamint a projektmenedzsmentnek kínál kommunikációs felületet. Másrészt (2) a kiemelt projektben nem bevont, de az érintett szakterületek valamennyi, az ország egész területén működő szakembereinek nyújt lehetőséget a projekttel kapcsolatos szakmai diskurzusra, illetve (3) a téma iránt érdeklődő, nem szakember közvéleményt is tájékoztatni tudja a projektről.

A weblap felépítése során arra törekszünk, hogy statikus és interaktív elemeket egyaránt tartalmazzon. Statikus elemek közé sorolható a projekttel kapcsolatos tájékoztató anyagok, a tananyagok, míg a munkacsoportok tagjai és a szakmai megvalósítók közti párbeszédet interaktív fórum formájában valósítjuk meg.

7. Tájékoztató-kiadványok készítése a szakemberek, valamint klienseik számára

A munkacsoportok kidolgoznak olyan rövid, kivonatos szakmai tájékoztató anyagokat, amelyek részben a szakemberek, részben a kliensek számára nyújtanak információt az erkölcsi veszélyzónába került gyermek- és fiatalkorúak, áldozatsegítés és elítéltek reintegrációja témakörökben.

- Hogyan ismerhetők fel az erőszak nyomait

- Mi a teendő fogvatartásból szabadulás után

- Hová fordulhatnak a bűncselekmények áldozatai

- Mi a teendő álláskeresés esetén

- Közérdekű címek, telefonszámok

- Tájékoztatók egyes speciális bűncselekmények (családon belüli erőszak, lakásmaffia, gyermek- és fiatalkorúak elleni bűncselekmények) megelőzéséről és felismeréséről.

8. Tananyag és know-how fejlesztés

I. Általános elméleti képzés mindhárom prioritás résztvevőinek

II. Prioritás- és szegmens-specifikus képzés az erkölcsi veszélyzónában élő gyermek- és fiatalkorúakkal foglalkozó szakemberek részére

III. Prioritás-specifikus képzés áldozatsegítő szakemberek részére

IV. Szegmens-specifikus képzés a „reintegráció” prioritás résztvevői számára

9. A projekt második szakaszában megvalósuló tevékenységek szakmai koncepciójának kidolgozása

A következő tevékenységeket tervezzük:

Az első szakaszban megalakult, a hatékony jelzőrendszerek kialakításával megbízott, elméleti munkacsoportok tevékenységüket tovább folytatják (összesen 6 csoport).
Ugyancsak tovább működnek a modellprojektek kidolgozásával megbízott munkacsoportok. Feladatuk a modellprojektek megvalósításának előkészítése és szakmai monitorozása lesz (összesen 9 csoport).
A szakmai megvalósítók irányításával a modellprojektek megvalósítása.
Szakmai tréningek a szakember célcsoport számára. (A tréningek kiválasztásánál figyelembe vesszük a szakemberek körében végzett vizsgálatban feltárt igényeket és szükségleteket).
Az első szakaszban lefolytatott felmérés (társadalomtudományos kutatás) megismétlése, amelynek célja a projekt generálta változások mérése.

[1] http://bunmegelozes.easyhosting.hu/dok/tars_bunmeg_nemz_strat.doc

Cimkék:

TÁMOP

5.6.2-08

projektleírás

TÁMOP-5.6.3 eredmények

tettprgadmin — Tue, 26 May 2020 04:58:29 +0000

TÁMOP-5.6.3-12/1-2012-0001 kódszámú

„A fogvatartottak többszakaszos, társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációja és intenzív utógondozási modellje” című kiemelt projekt

Főbb eredmények

Fogvatartotti szolgáltatások

Indikátor megnevezése	Elvárt célérték	Teljesítés
Indikátor megnevezése	Elvárt célérték	Teljesítés
Programba bevont személyek száma	5500	5772
Egyéni Fejlesztési tervek száma	5000	5369
Az egyéni fejlesztési terv 2 szakaszra vonatkozó kiegészítését sikeresen befejező személyek száma	1850	2187
Képzésen részt vett személyek száma (Vizsgára bocsájtás feltételeit teljesítette)	900	1237
Képzettséget szerzett személyek száma	700	1214
Az egyéni fejlesztési terv 4. szakaszra vonatkozó kiegészítését sikeresen teljesítő személyek száma (Összehangolt humánszolgáltatást kaptak a társadalmi és a munkaerőpiaci reintegráció elősegítése érdekében.)	1000	2415

29 büntetés-végrehajtási intézetben 70 darab szakmaképzés valósult meg.

57 fő önkéntes bevonása történt meg, ők főként a büntetés-végrehajtási intézetekben nyújtottak szolgáltatásokat.

Resztoratív (helyreállító) igazságszolgáltatás

85 darab jóvátételi programot szerveztünk.

A jóvátétel célja a kár szimbolikus helyreállítása a helyi közösség részére. A fogvatartottak nem a közvetlenül érintett sértetti körnek nyújtják a jóvátételt, nem az okozott kárt állítják helyre, hanem „szolgálatot” tesznek a társadalomnak. A jóvátételi programok célja egyfelől a fogvatartottak felelősségvállalásának elősegítése, tudatosságuk növelése és a bűncselekmény okozásával való szembenézés. A helyi közösség számára történő szimbolikus jóvátétel során megjelenik és erősödik az elköteleződés a közösségi értékekhez, érdekekhez, amely elősegíti a bűnmegelőzési hatást.

További cél a helyi közösség érzékenyítése, a jóvátétel elfogadásával a társadalmi visszailleszkedés elősegítése.

Összefogás a helyi szakemberekkel a szabadultakért

Az utógondozottak társadalmi és munkaerőpiaci reintegrációs esélyeinek növelése, a település érzékenyítésének, motivációjának megteremtése céljából területi műhelymunka 58 alkalommal valósult meg, ahol az azokon résztvevő szociális szakemberek, illetve a civil szervezetek, az egyházak képviselőivel hatékonyabb együttműködés alakult ki. A megyei műhelymunkákon több mint 300 szervezet képviselői voltak jelen országszerte, akik a fogvatartottak/szabadultak és családtagjaik számára nyújtott segítő tevékenységben részt tudnak vállalni.

12 büntetés-végrehajtási intézetben gyermekbarát látogatóhelyiséget alakítottunk ki.

Területi ajánlást készítettünk, melyben azt a területi egységet kerestük, ahol a reintegrációs program tekintettel a fogvatartottak átszállítására hatékonyan megvalósítható. A projekt adatait elemezve azt láttuk, hogy országos programként lehet hatékonyan megvalósítani a reintegrációs programot.

Elkészítettük a reintegrációs folyamatot bemutató működési kézikönyvet, mely a projekt szolgáltatási folyamatát mutatta be.

Cimkék:

eredmények

TÁMOP

TÁMOP 5.6.3

TÁMOP-5.6.2_10 eredmények

tettprgadmin — Tue, 26 May 2020 04:57:18 +0000

„A társadalmi kohéziót erősítő bűnmegelőzési és reintegrációs programok módszertani megalapozása” kiemelt projekt (TÁMOP 5.6.2/10-1)

„Elítéltek többszakaszos, társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációja és intenzív utógondozási modelljének kialakítása” alprojekt eredményeinek bemutatása

Az alprojekt 9 megye 11 büntetés-végrehajtási intézetében valósult meg

· Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet

· Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet

· Hajdú-Bihar Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet

· Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet

· Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön

· Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet

· Balassagyarmati Fegyház és Börtön

· Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet

· Somogy Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet

· Baranya Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet

· Tolna Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet

Eredmények főbb tevékenységtípusonként

Bevonás

2503 fő fogvatartottat vontunk be a 11 intézetben a 2 év alatt az alprojektbe.

Egyéni fejlesztési terv

1901 fogvatartott jelezte együttműködési szándékát a reintegrációs program első szakaszának végén, velük elkészítettük egyéni fejlesztési tervüket.

Készségfejlesztő tréningek megvalósulása

A szakmaképzést megalapozó gyakorlati felkészítés keretben a fogvatartotti szolgáltatások második szakaszában a 11 büntetés-végrehajtási intézetben összesen 39 db. 90 órás (3*30 órás blokkokban) és 1 db. 30 órás tréningcsoport került megvalósításra. A fogvatartotti szükségletfelmérés alapján az alábbi tréningtípusokból lehetett választani:

- agressziókezelő,

- kommunikációs,

- konfliktuskezelő,

- önismereti,

- életvezetési.

685 fogvatartott szerzett tanúsítványt a 90 órás készségfejlesztő tréning végén.

Olyan gyakorlati felkészítést kaptak, mely során mind a munkavállaláshoz, munkahely megtartáshoz, mind pedig a mindennapi életvitelükhöz szükséges készségeikben fejlődhettek.

Szakmaképzés megvalósulása

A reintegrációs program harmadik szakaszában akkreditált betanító és OKJ-s képzések kerültek megvalósításra. A 11 intézetben összesen 23 képzés valósult meg, ezek közül 7 képzés volt OKJ-s 16 pedig betanító.

Megvalósult képzések

OKJ:

- Hegesztő-vágógép kezelője

- Számítógépes adatrögzítő (2 csoport)

- Targoncavezető (2 csoport)

- Szobafestő

Betanító:

- Festő-mázoló

- Takarító (4 csoport)

- Ingatlanfenntartó, karbantartó (4 csoport)

- Térburkoló (3 csoport)

- Konyhai kisegítő (2 csoport)

- Bútorkárpitos

- Gyógy- és fűszernövény termesztő

313 fogvatartott teljesítette a képzés végén a vizsgára bocsájtás feltételét, közülük 308-an sikeres vizsgát tettek.

Munkaerőpiaci reintegrációt segítő szolgáltatások

A motiváció fenntartása az alprojekt keretében nyújtott szolgáltatások közül az egyik leginkább igényelt segítségnyújtási forma, átlagban havonta 300-400 alkalommal csoportos vagy egyéni formában tartották ezeket a típusú foglalkozásokat. Munkaerőpiaci reintegrációt segítő szolgáltatásokat is átlagosan havi 300-400 alkalommal nyújtottak a reintegrációs tanácsadók.

Társadalmi reintegrációt segítő szolgáltatások

Szabadulás előtt szociális ügyintézést 3043, szociális esetkezelést 6430 alkalommal folytattak. Ezek alapján az utógondozó koordinátorok szabadulás előtti tevékenységet a projektidőszak alatt 9503 alkalommal végeztek. A szabadulást követő szolgáltatások kapcsán szociális ügyintézést 621 esetben, szociális esetkezelést 485 alkalommal végeztek. A projekt időtartama alatt 918 fővel zárult le a segítő folyamat.

Szimbolikus jóvátételi program 8 büntetés-végrehajtási intézetben 20 alkalommal valósult meg, melynek célja, hogy a fogvatartottak számára lehetőséget biztosítson, hogy szimbolikusan, a helyi közösség javára jóvátegyék a bűncselekménnyel okozott kárt.

Önkéntesek, sorstárssegítők tevékenységei

Az önkéntesek a büntetés-végrehajtási intézeten belül 34 alkalommal nyújtottak szolgáltatásokat, az általuk elért fogvatartotti létszám több mint 30 fő.

Szabadulás után 6 ügyfélnek nyújtottak szolgáltatásokat az önkéntesek.

Egy sorstárssegítő két alkalommal előadást tartott a fogvatartottaknak a Borsod- Abaúj- Zemplén Megyei Büntetés- végrehajtási Intézetben a foglalkozás témája a szabadulás utáni élet, a társadalomba való visszailleszkedés; az utógondozó koordinátorral való együttműködés bemutatása; a jóvátételi program fontossága, jelentősége volt.

119 fő volt a szabadulásra felkészítés keretében munkaerő-piaci és társadalmi reintegrációt segítő szolgáltatást is igénybe vevő személyek száma, akik esetében szabadulás után is történt utógondozás.

Módszertanok, protokollok

Az alprojekt keretében hat szakmai szabályozó elkészült.

- Az intenzív utógondozói tevékenység végzésére módszertani ajánlás

- A büntetés-végrehajtási koordinátor és az utógondozó szakmai megvalósító – a fogvatartottak reintegrációjának támogatására irányuló – együttműködési protokollja

- Volt bűnelkövetők mentori tapasztalatainak leírása

- Az intenzív utógondozás során alkalmazott önkéntes mentori tevékenység

- A büntetés-végrehajtási intézet és a munkaügyi központ együttműködésének protokollja

- A fogvatartotti szükségletfelmérés elkészítésének módszertani útmutatója

Az alprojekt megvalósításán a büntetés-végrehajtási intézetekben 37 fő szakmai megvalósító dolgozott.

„Közösségi Foglalkoztató fejlesztése” alprojekt

Mutató neve	Mérték-egység	Minimálisan elvárt célérték	Kiindulási érték	Célérték
			(2010. 04. 16.)	(2012. 11. 30.)
Programba bevont személyek	fő	80	0	453
A programot sikeresen befejező személyek száma	fő	A bevont személyek	0	349
		60%-a

A megvalósítás során az alábbi szolgáltatásokat nyújtottuk ügyfeleink számára

· Szabadidő eltöltését segítő programok:

· Könyvtár szolgáltatás.

· Internet hozzáférés.

· Társasjátékok.

· Sportolás lehetősége (pingpong, csocsó, darts, gombfoci, biliárd, léghoki).

· Primer és szekunder prevenciót egyaránt megvalósító éjféli sportbajnokság.

· Egyéni tanácsadás keretében az alábbi szolgáltatások voltak elérhetőek a Közösségi Foglalkoztatóban:

· Pszichológiai tanácsadás.

· Tanulássegítés, korrepetálás.

· Szociális ügyintézés, hivatalos iratok pótlása, képzéssel és munkaerőpiaccal kapcsolatos tanácsadás.

· Új szolgáltatási elemként bevezetésre került egy konfliktuskezelő konferenciamodell is:

· Családi Döntéshozó Csoportkonferencia.

· Bűnmegelőzési program:

· Hegyalja Fesztivál, Civil Utca.

Együttműködési megállapodások

A tevékenységünk megvalósításához kiterjedt szakmai együttműködői kör kiépítésére is szükségünk volt. A megállapodások – a szakmai kapcsolatokon túl – nagy segítséget nyújtottak szolgáltatásaink teljes Borsod-Abaúj-Zemplén megyében való elérhetőség biztosítására, és kiemelkedő helyszíneket biztosítottak a jóvátételi programok megvalósításához.

Ezen célok elérése érdekében az alábbi szervezetekkel kötöttünk együttműködési megállapodásokat:

Miskolcon:

· Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata,

· Miskolci Állatkert és Kultúrpark,

· Szimbiózis Alapítvány,

· Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány,

· Magyar Vöröskereszt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezete.

· Sátoraljaújhelyen: B-A-Z Megyei Önkormányzat Kossuth Lajos Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium.

Tiszaújvárosban: Tiszaújvárosi Humán Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat.

Ózdon: Petőfi Sándor Általános Iskola és Óvoda + Kistérségi gyermekjóléti Intézmény.

Encsen: Gondozási Központ és Családsegítő Szolgálat.

Egyéb: Deltafest fesztiválszervező (Hegyalja Fesztivál, 2011. és 2012-es év).

Önkéntesek bevonása

A projekt egyik jelentős innovációja, ami az eredmények hosszú távú fenntarthatóságának egyik fontos eleme lehet, az önkéntesek bevonása a Közösségi Foglalkoztató tevékenységébe. E tevékenység az ügyfelek ellátásától a programok szervezésén át azok megvalósításában való részvételig terjedhet. Az önkéntesekkel (11 fő) a szervezet szerződést kötött.

Az önkéntes tevékenység egyik fontos feltétele az önkéntesek megfelelő felkészítése. Ennek feladat-specifikus tematikáját a Közösségi Foglalkoztató szakmai stábja egy 3 napos felkészítő tréning keretében kidolgozta és 9 fő önkéntesének részvételével megvalósította. Ezen kívül lehetőség nyílt az önkénteseink számára a megvalósítók részére biztosított képzéseken való részvételre is.

„Közérdekű munka büntetés végrehajtásának fejlesztése” alprojekt

Mutató neve

Mérték-egység

Minimálisan elvárt célérték

Kiindulási érték

(2010. 04. 16.)

Célérték

(2012. 11. 30.)

Programba bevont személyek száma

fő

100

152

Érzékenyítő rendezvényeken, eseményeken részt vett jogalkalmazók száma

fő

Az alprojekt keretén belül megvalósult egy sajtótájékoztató és két szakmai érzékenyítő rendezvény, valamint három szakmai mini konferencia.

Elkészült a „Közérdekű munka büntetés csoportos letöltése” című kisfilm, valamint a csoportos letöltés szakmai módszertani kézikönyve.

Elkészült a közérdekű munka büntetés csoportos letöltésének szakmai protokollja és módszertani leírása. Az alprojekt eredményeiről tájékoztattuk az Országos Bírósági Hivatalt, valamint összegeztük az alprojekt tapasztalatainak felhasználásával készített jogszabály módosítási javaslatokat.

Eredmények, indikátor teljesítés

A „Közérdekű munka büntetés végrehajtásának fejlesztése” alprojekt az Észak-magyarországi régióban valósult meg, ez három megyét, Nógrádot, Hevest és Borsod-Abaúj-Zemplént érintette. A régióban összesen 17 darab együttműködési megállapodást kötöttünk letöltő helyekkel és 19 csoportot indítottunk. Az első csoport 2011. 03. 07-én indult a Nógrád megyei Litkén. Heves megyében 2011. 07. 26-án, míg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2011. 07. 07-én indult a csoportos letöltés.

A projekt időszakban összesen 193 elítélt vett részt a programban, nemek megoszlása szerint 183 férfi és 10 női elítélt. A résztvevők közül 152 fő lett indikátor, azaz aki a rá kiszabott közérdekű munka büntetésének a felét, vagy több mint a felét csoportos végrehajtás keretei között töltötte le.

Az elítéltek 4749 napot dolgoztak, ami 28.469 munkaórának felel meg. A közérdekű munka indikátor számainak minőségi mérésére szolgál az úgynevezett gazdasági haszonszámítás, azaz mennyi hasznot termelnek munkájuk során az elítéltek, pontosabban ugyanezen emberek munkaviszony keretein belül mennyibe kerülnének a munkáltatónak.

A záró beszámoló alapján a garantált közfoglalkoztatási bér* 170/2011. (VIII.24.) Korm. rend. 2. § (1) bek.

A számítás alapja, hogy a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet szerint az egy napra fizetendő legkisebb bér 3.305 Ft (6 óra esetén 2.479 Ft, nem szakképzet munkavállaló esetén), ami járulékvonzattal felszorozva napi 4.197 Ft (6 óra esetén 3.148 Ft). A napi tételt felszorozva a munkával töltött napok számával megkapjuk menyi hasznot termeltek az elítéltek munkájuk során. Fontos tényező még, hogy ezek az emberek, ha szabadságvesztéses büntetést kapnának, az megközelítőleg napi 8000 forintjába kerülne az államnak a jelenlegi adatok szerint.

	Észak-magyarországi régió
	Részt vevők száma	Indikátor
2011.03.07-2012.11.30.	193	152
Ledolgozott órák száma	28.469	25.122
Ledolgozott napok száma	4.749	4.187
Gazdasági haszon forintban*	14.949.852	13.180.676
Szabadságvesztéses büntetés esetén állami kiadás	37.992.000	33.496.000

*a táblázatban található számítás a letöltő helyek gazdasági hasznára vonatkozik. A projekt költségét terhelő kiadások (bér jellegű kiadások, foglalkozás egészségügyi vizsgálat, munkavédelmi eszközök és oktatás, utazási költségek) nincsenek feltüntetve.

Természetesen a számadatokon felül, vannak olyan eredmények is, amiket nem lehet kifejezni táblázatokban, ezek az érték teremtő munkák, ezekre nem egy példa van a csoportos letöltés során.

· Idősek klubja felújítása (festés, burkolás, vakolás).

· Iskolai helyiségek burkolása.

· Játszótér eszközeinek a festése.

· Buszmegállók csiszolása, festése.

· Önkormányzati épület felújítás.

· Vízelevező árkok ásása, tisztítása.

„Képzési2 alprojekt

Bár a projekt 2010. április 16-án indult, a képzési alprojekt számára a kezdési időpont 2011 februárja volt. Eddig az időponting a Belügyminisztériummal – korábban az IRM-mel – folyamatos kapcsolattartás mellett zajlott a képzés előkészítése, mind a hallgatók, mind az oktatók számára a képzésen való részvétel lehetőségének ismertetése, a hallgatói jelentkezések nyilvántartásba vétele, értékelése, az oktatói jelentkezések elbírálása.

Az alprojekt képzési almodulja keretében két Bűnmegelőzési koordinátor szakirányú továbbképzést, valamint 29 FAT-akkreditációjú tanfolyami képzést terveztünk lebonyolítani, míg az e-learning almodul tekintetében a FAT-tanfolyamok témájához kapcsolódó, három e-learning tananyag kidolgozását vállaltuk. Céljainkat a projekt záró-időpontjáig sikeresen megvalósítottuk, sőt, a FAT-képzések körében két újabb kurzust is tarthattunk.

Bűnmegelőzési koordinátor szakirányú képzések:

A szakirányú képzés I. évfolyama 2011. február 3-án, a II. évfolyam március 10-én indult. A két évfolyamon összesen 119 fő (I. évfolyamon: 60 fő, II. évfolyamon: 59 fő) szerzett szakirányú végzettséget. A hallgatók a szakemberek széles körét képviselték, hiszen többek között védőnő, büntetőbíró, gyermekvédelmi szakember, polgárőr, tanár, rendőr, szociális szférában dolgozó, börtönőr, gyermekorvos és önkéntes is részt vett a programban. Többségük (75%) belső indíttatásból választotta a képzést.

A bevont közel száz vendég/oktató mind a felsőoktatásból, mind a gyakorlatból érkező szakember, aki az adott témakör ismert hazai képviselője, kutatója vagy az adott területen gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező kolléga.

Az I. évfolyam számára az oktatás 2011. július hónapban befejeződött, szakdolgozat-írási, és -védési kötelezettségük után 2011. október hónapban tettek záróvizsgát. Számukra a szakoklevél ünnepélyes átadására 2012. január 27. napján került sor. A II. évfolyam – a keresztféléves oktatási szisztémának megfelelően – november hónapban vett részt utoljára konzultáción, decemberben leadta diplomamunkáját, melynek megvédésére 2012. január 6. napja került kijelölésre. Megszerzett tudásukról a záróvizsgákon 2012. január 25-27-e között, három csoportban, illetve a pót-záróvizsganapon, 2012. február 10. napján tehettek tanúbizonyságot. Bűnmegelőzési koordinátor szakokleveleiket a Miskolci Egyetem Rektora és az Állam- és Jogtudományi Kar Dékánja ünnepélyes nyilvános egyetemi szenátusi ülés keretében, 2012. június 29. napján adta át.

Tapasztalataink, illetve a hallgatóktól kapott visszajelzések alapján elmondható, hogy az évfolyamok igazi kis közösséggé formálódtak. A kontaktórákat követő kötetlen, szakmai témájú beszélgetések, viták, véleménycserék, a közös filmnézések és azok elemzése lehetővé tette a program egyik céljának – a szakmák közötti kapcsolatok kialakításának – megvalósulását. Másik célunk az volt, hogy sikerüljön olyan ismereteket olyan formában átadni, amely a célcsoport számára is hasznosítható. Ezt tükrözik vissza mind a kutatási almodul képzéssel kapcsolatos értékelési eredményei, mind az Egyetem által minőségbiztosítási célból készített anonim felmérések. Így például az I. évfolyamon végzett hallgatók több mint 80%-a tartotta hasznosnak a képzést a két szemeszter lezártával úgy, hogy azt az 5 fokozatú skálán az évfolyam 4,8 átlaggal értékelte.

FAT-által akkreditált tanfolyami képzések:

A három nagy szakterületet és régiót lefedő tanfolyami képzések akkreditálásával és meghirdetésével szerettük volna azon szakemberek tudásigényét is kielégíteni, akik rövidebb és célirányosabb képzési struktúrát kívántak igénybe venni. Összesen 31 tanfolyam lebonyolítására került sor, melynek eredményeként 693 fő kapott tanúsítványt. Figyelemmel azonban arra, hogy ezen hallgatók egy része több kurzuson is részt vett, illetve – ahogy arra az e-learning módszertant (is) alkalmazó kurzusok kapcsán lehetőséget kaptunk – bűnmegelőzési koordinátor szakoklevéllel is rendelkezik, így indikátorként 625 fő vehető figyelembe.

A kurzusok iránti érdeklődés a régiók között igen eltérő volt, ami elsősorban nem a szakemberek nyitottsága tekintetében meglévő különbségekre vezethető vissza, hanem arra, hogy az egyes régiókban nem azonos fokban sikerült elérni a projekt célcsoportját. Tapasztalataink szerint a szakmai kapcsolatok, a korábbi formális és informális együttműködések jól kamatoztathatók e tekintetben is. Ennek is köszönhetően a tervezettekhez képest több kurzus valósult meg az észak-magyarországi régióban (figyelemmel a két extra képzésre), ugyanakkor a legkisebb kurzusszámmal a dél-dunántúli régióban rendelkeztünk. A témák iránti érdeklődés is eltérő intenzitású volt, a bűnözés kapcsán tapasztalható sajátosságokra, illetőleg a társadalmi érzékenységre figyelemmel a legnagyobb igény a kiskorúak bűnözése elleni fellépés új lehetőségeit körbejáró tanfolyam iránt volt (ennek megfelelően a Megvalósíthatósági Tanulmányban rögzítettekhez képest is változásra került sor két tanfolyam témájában), de nagy sikere volt az áldozatsegítés lehetőségeit bemutató tanfolyamnak is. A szakemberek érzékenysége a legkevésbé a már bűncselekményt elkövetett személyi kör vonatkozásában volt tetten érhető. Így ebben a témában – a tervezetteknek megfelelően – mindösszesen öt kurzus került lebonyolításra.

Tanfolyam címe	Helyszín	Indikátor (fő)
1. Az áldozatpolitika új irányai Magyarországon	Debrecen	20
2. A kiskorúak bűnözése elleni fellépés új útjai	Miskolc	21
3.A kiskorúak bűnözése elleni fellépés új útjai	Pécs	19
4. Bűnelkövetők reintegrációjának új lehetőségei	Miskolc	23
5. A kiskorúak bűnözése elleni fellépés új útjai	Miskolc	20
6. Bűnelkövetők reintegrációjának új lehetőségei	Debrecen	22
7. Bűnelkövetők reintegrációjának új lehetőségei	Miskolc	22
8. A kiskorúak bűnözése elleni fellépés új útjai	Miskolc	24
9. A kiskorúak bűnözése elleni fellépés új útjai	Miskolc	24
10.A kiskorúak bűnözése elleni fellépés új útjai	Debrecen	24
11. A kiskorúak bűnözése elleni fellépés új útjai	Miskolc	23
12.Az áldozatpolitika új irányai Magyarországon	Pécs	24
13.A kiskorúak bűnözése elleni fellépés új útjai	Miskolc	23
14.Az áldozatpolitika új irányai Magyarországon	Miskolc	22
15..Az áldozatpolitika új irányai Magyarországon	Debrecen	22
16.Az áldozatpolitika új irányai Magyarországon	Pécs	21
17.Az áldozatpolitika új irányai Magyarországon	Miskolc	21
18.Az áldozatpolitika új irányai Magyarországon	Miskolc	23
19.A kiskorúak bűnözése elleni fellépés új útjai	Debrecen	19
20.Az áldozatpolitika új irányai Magyarországon	Debrecen	20
21. A kiskorúak bűnözése elleni fellépés új útjai	Debrecen	24
22.Az áldozatpolitika új irányai Magyarországon	Debrecen	24
23.Az áldozatpolitika új irányai Magyarországon	Miskolc	2
24.Bűnelkövetők reintegrációjának új lehetőségei	Miskolc	19
25.A kiskorúak bűnözése elleni fellépés új útjai	Miskolc	10
26.A kiskorúak bűnözése elleni fellépés új útjai	Pécs	19
27.Az áldozatpolitika új irányai Magyarországon	Pécs	19
28.Az áldozatpolitika új irányai Magyarországon	Pécs	17
29.Bűnelkövetők reintegrációjának új lehetőségei	Pécs	13
30.Az áldozatpolitika új irányai Magyarországon	Miskolc	21
31.A kiskorúak bűnözése elleni fellépés új útjai	Miskolc	20
	Összes:	625

“Áldozatsegítő szolgáltatások fejlesztése” alprojekt.

A diszpécserszolgálat 2011. február 22-től folyamatosan üzemel, a nap 24 órájában várják és fogadják a hívásokat a diszpécserek. A szolgálat munkatársai számára kéthavonta tartott szupervíziót a külső szakértő klinikai szakpszichológus, a szupervíziók jelentős segítséget jelentenek a diszpécserek számára a napi munkavégzéshez.

Kicsit befolyásolta a munkavégzést, hogy 2012. április hónapban 2 fő diszpécser saját elhatározásából távozott, a helyükre kiírt nyilvános pályázaton azonban a nagyszámú jelentkezőből sikerült minden szempontból alkalmas munkatársakat találni.

2012. június 15. napjától a siket-és nagyothalló áldozatok számára sms-ben is elérhető a diszpécserszolgálat.

Folyamatos a szolgálat kapcsolattartása az országban működő egyéb telefonos segélyszervezetekkel (OKIT, Vöröskereszt, Lelkisegélyszolgálat), a szakmai látogatások, tapasztalatcserék nagyban hozzájárultak az eredményes feladatellátáshoz.

Elmondható, hogy a diszpécserek az eltelt időszakban nem csak egyszerű dolgozóként látták el feladataikat, hanem egy összetartó közösség épült ki a központban, amely közösségben a tagok a munkahelyükön kívül is tartják a kapcsolatot, ez több együttesen eltöltött közös programban is megnyilvánult (kirándulások, véradás stb.).

Az önkéntes szervezők 2011. január hónapban kezdték meg az érdemi munkát, a februártól április közepéig terjedő időszakot az önkéntesek toborzásával töltötték. Április utolsó hetében megkezdődtek a szerződéskötések az önkéntesekkel mind a 9 megyében, az ehhez szükséges technikai és adminisztrációs problémák elhárultak, az első esetek feldolgozására szakértők segítségével először augusztus hónapban került sor. Az önkéntes szervezők munkája 2011. augusztustól kiegészült az áldozatokhoz irányítható, küldhető önkéntesek tevékenységének koordinálásával, segítésével valamint képzésük szervezésével is.

A 2011-es esztendő második felében kezdődött meg a siket és nagyothalló áldozatokat segítő valamint a roma kisebbséghez tartozó ügyfeleket célzottan támogató önkéntesek bevonása a programba, ez utóbbi elem az időközben megjelent 1430/2011. Kormányhatározat rendelkezése értelmében került kialakításra.

Az önkéntesek számára folyamatosak – a konkrét esetek függvényében megyénként változó – az esetmegbeszélések, amelyeken az önkéntesek pszichológusok vezetésével dolgozzák fel a segítségnyújtás tapasztalatait. Itt is rögzíthető, hogy a 2012. január 1-jétől 2012. június 30-ig terjedő időszak volt a legaktívabb szakasz a munkavégzés szempontjából.

A munkatársak a 2012. augusztus 31-én lejáró szerződéseket felülvizsgálva minden megyében újra kötötték – ezúttal határozatlan időtartamra – a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló megállapodásokat. A szerződések előkészítése és az ehhez kapcsolódó adminisztratív feladatok még október közepéig áthúzódtak, de a korábbi önkéntesek 90%-a folytatja továbbra is az áldozatsegítő munkát, az önkéntes létszám a fenntartási időszakra kialakult.

A 2012. júniusban közös megegyezéssel távozott Nógrád megyei önkéntes szervező feladatkörét zökkenőmentesen vette át a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei és a Heves megyei önkéntes szervező, így a munkakör a későbbiekben sem került betöltésre Nógrád megyében. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei önkéntes szervező 2012. augusztus 31-én lejárt jogviszonya nem került meghosszabbításra, feladatait – átmeneti időszakra – az Észak-alföldi régió másik két önkéntes szervezője látta el. Az új Jász-Nagykun-Szolnok megyei önkéntes szervező 2012. október első napjaiban munkába állt, hospitálása rendben lezajlott és folyamatosan bekapcsolódott a tevékenységi elem megvalósításába.

2012. december 1-jétől változás történt az önkéntes szervezői létszámban, a Somogy megyei munkatárs távozásával a megyei feladatokat a Baranya megyei és a Tolna megyei önkéntes szervező vette át, kistérségi elosztás alapján.

Említésre méltó, hogy az alprojektben dolgozó önkéntes szervezők segítségével a KIMISZ, majd a KIH együttműködési megállapodásokat írt alá az érintett régiók minden megyéjében civil, társadalmi és gazdasági szervezetekkel az önkéntesek közvetítése, segítése, a szervezetek programjainak kölcsönös segítése tárgyában.

A pszichológusok Nógrád, illetve Heves megyében 2011. április 18-án, illetve 26-án álltak munkába, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2011. május 16-ától kezdődött a lelki segítségnyújtás. Már az első napokban kapcsolatba kerültek áldozatokkal a területi Áldozatsegítő Osztályokkal közös ügyfélfogadásokon, az első két hónap együttes munkavégzése után már önállóan is fogadják az ügyfeleket.

Munkájuk hatékonyságát segítendő a vidéki ügyfélfogadásra is sikerült lehetőséget teremteni, így azoknak az ügyfeleknek is nyújthatnak pszichológiai segítséget, akik nem tudnak a megyeszékhelyekre elutazni. Szintén a tevékenységüket segítendő készült el az a tájékoztató, amely a pszichológusi segítségnyújtás lehetőségeit mutatja be, és mindhárom megyében terjesztik az Igazságügyi Szolgálatoknál.

A pszichológusi segítségnyújtást igénylők száma havonta nagyon változó képet mutat, 2012. május hónapban igényelték a legtöbben (18 fő) és 2012. március hónapban a legkevesebben (mindössze 3 fő). Sajnos Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2011. áprilistól – különböző szubjektív okok miatt – már a harmadik pszichológus dolgozik, amely az ügyfelek bevonását megnehezíti és egészen biztosan negatív hatással van a mutatószámok alakulására.

A projektben alkalmazott pszichológusok kéthavonta vesznek részt szupervízión, klinikai szakpszichológus vezetésével dolgozzák fel az eseteket.

A pszichológusok közül a Nógrád megyei pszichológus szakmai segítséget nyújt a kiemelt projekt többi alprojektjének megvalósulásához is, a borsodi és a Heves megyei pszichológus az önkéntesek képzéséhez szükséges képzési program kidolgozásában és az önkéntesek oktatásában vállalt szerepet.

Az alprojektre vonatkozó protokollok, módszertani anyagok kidolgozásra kerültek, és minden olyan intézmény és szervezet számára megküldésre kerültek, amelyet a Megvalósíthatósági Tanulmány tartalmazott. A programba bevont szakemberek száma indikátor-mutató jelentősen túlteljesítésre került.

“Programértékelő” alprojekt.

2010 májusában a kutatási alprojekt és az értékelendő alprojektek közötti együttműködés keretében megtartottuk az első megbeszéléseket a projektértékelő vizsgálatok céljairól és lehetőségeiről.

2010 júliusáig lezajlott a programértékelő vizsgálatok megtervezését, az adatfelvételek szakmai irányítását, az adatok elemzését, a tanulmányok, szakmai beszámolók elkészítését végző kutatási munkacsoport szakértő tagjainak háromfordulós kiválasztási eljárása. 2010 júliusában elkezdtük a munkacsoporttagokkal kötendő szerződés előkészítését, amelyet a szerződéskötésekre vonatkozó moratórium miatt [2010. évi költségvetéssel összefüggő egyes feladatokról szóló 1132/2010. (VI18.) Korm. határozat] fel kellett függesztenünk. A szerződéskötés előkészítésének folytatására csak a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatásának beérkezése (2010. november 19.) után kerülhetett sor. A több hónapos csúszás miatt a képzési programot értékelő egyik munkacsoporttag, nem tudta vállalni a feladatot, ezért felkértük az adott pozícióra a kiválasztási eljárás során második legjobbnak ítélt jelöltet, hogy vegyen részt a kutatási munkacsoport munkájában, aki örömmel vállalta a feladatot. A szerződések véleményeztetése a gazdasági és jogi ellenjegyzést végző főosztályokkal és a munkacsoporttagokkal történő egyeztetés további heteket vett igénybe. Mind a képzési, mind a reintegrációs alprojektet értékelő kutatási munkacsoport február közepétől kezdték meg az értékelő vizsgálatokat meghatározó kutatási tervek kidolgozását.

A 2011. február közepétől 2011. május végéig tartottak a kutatási terveket kidolgozó munkacsoportok ülései. Május végén illetve június elején a kutatási munkacsoportok megküldték a véglegesnek szánt kutatási terveket. A kutatási alprojekt koordinátor a vizsgálandó alprojektek szakmai vezetőivel egyeztetve észrevételezte a terveket és mindkét terv esetében, kisebb javításokat kérve, visszaadta pontosításra, kiegészítésre.

2011 júliusában mindkét értékelendő alprojekt (reintegrációs és a képzési) kutatási terve elfogadásra került. A végleges kutatási tervek alapján kiválasztásra kerültek az adatrögzítés nagy részét és az interjúk felvételét végző külső kutató cégek.

2012 januárjában megkötöttük a kiválasztott kutató cégekkel az adatrögzítésről és az interjúk felvételéről szóló szerződéseket. Az adatrögzítést vállaló cég (Suvet Research), miután egyeztettünk az elkészítendő adatbázisokról és a nyitott kérdések kódolásáról, megkezdte a képzési alprojekt értékelő kutatása keretében lekérdezett kérdőívek és a reintegrációs ügyfélmappa dokumentumainak rögzítését. Az interjúkat készítő céggel (HÉTFA kutatóintézet) közösen véglegesítettük az interjúvázlatokat és az interjúalanyok kiválasztását meghatározó elméleti mintát, megkezdtük a reintegrációs és a képzési alprojekt résztvevőivel lekérdezendő személyes és fókuszcsoportos interjúk szervezését. Az interjúk felvétele februárban kezdődött. Az elemzést végző kutatókkal 2012 májusában kötöttük meg a szerződéseket, akik a kapott részanyagok (interjúk, részadatbázisok) alapján megkezdték az adatok feldolgozását. A rögzítendő képzési kérdőíveket és reintegrációs ügyfélmappa dokumentumokat folyamatosan szállítottuk a rögzítő cégnek.

Az értékelések alapjául szolgáló adatfelvételek 2012 szeptemberéig befejeződtek. (személyes és fókuszcsoportos interjúk felvétele, adatbázisok véglegesítése, kiegészítése, a dokumentumelemzést kiegészítő intézménylátogatások stb.). 2012. november elejéig befejeződött az adatok feldolgozása, elemzése illetve a résztanulmányok elkészítése.

Mind a reintegrációs alprojektet mind a képzési alprojektet értékelő kutatás eredményeiről megtartottuk a műhelybeszélgetéseket (2012 szeptemberében és novemberében). A reintegrációs alprojektet értékelő kutatás eredményeiről 2013 novemberében egy sajtóháttér-beszélgetést is szerveztünk. A projekt zárásaként a résztanulmányokból összeállított záróértékelések szerkesztett változatai kikerültek a projekt honlapjára (http://www.tettprogram.hu/kutatas).

Cimkék:

eredmények

TÁMOP

TÁMOP 5.6.2.10

A projekt bemutatása

tettprgadmin — Thu, 19 Apr 2018 12:37:40 +0000

TÁMOP-5.6.3-12/1-2012-0001 kódszámú

„A fogvatartottak többszakaszos, társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációja és intenzív utógondozási modellje” című kiemelt projekt

A megítélt támogatás összege: 2,977 milliárd forint

A megvalósítás ideje: 2012. december 01-től 2015. október 31-ig

A megvalósítás helye: Magyarország valamennyi büntetés-végrehajtási intézete és az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet

A TÁMOP 5.6.3 kiemelt projekt keretében 115 szakember látta el a feladatokat helyi szinten a büntetés-végrehajtási intézetekben.

Szolgáltatások

A toborzás és a tájékoztatás során a fogvatartottak megismerték a projekt szolgáltatásait. A programba belépő ügyfelek a reintegrációs tanácsadóval és az utógondozó koordinátorral közösen térképezték fel, hogy milyen a jelenlegi helyzetük, szabadulást követően honnan indul újra az életük. A szükségletfelmérés függvényében közösen határozták meg, hogy a fogvatartottnak mit kell tennie a sikeres visszailleszkedés érdekében, és ehhez a szakemberek milyen segítséget tudnak nyújtani.

A program második szakaszában a fogvatartottak – a közösen kiválasztott – készség- és képességfejlesztő (kommunikációs, agressziókezelő, konfliktuskezelő, önismereti, életvezetési) tréningeken és kompetencia-fejlesztő csoportfoglalkozásokon vehettek részt. A főként előzetes letartóztatást végrehajtó megyei börtönök esetében 60 óra (2*30 óra), a jogerősen elítéltek fogva tartását végző ún. letöltő házak esetében pedig 90 óra (3*30 óra) időtartamban.

A harmadik szakaszban piacképes szakmákat (konyhai kisegítő, szobafestő, mezőgazdasági munkás, asztalosipari szerelő) tanulhattak, bizonyítványt szerezhettek az elítéltek.

A szabaduláshoz közeledve a fogvatartottak megtanulták, hogyan keressenek munkát a szabadulásukat követően, arra is felkészültek, hogy mit kell tenniük, hogyan kell viselkedniük, hogy munkahelyüket megtarthassák. Segítséget kaptak ahhoz, hogy a szabadulást közvetlenül követő időszakban a beilleszkedéshez szükséges alapvető feltételek (pl.: iratok, lakhatás) rendelkezésre álljanak, és megerősödjön a támogató/családi környezet. A visszailleszkedést önkéntesek is segítették.

A fogvatartottaknak nyújtott szolgáltatási csomag kialakításban alapvető célunk volt, hogy minél több embernek adjuk meg a belépés lehetőségét a programba, és az egyén szükségleteinek, illetve a változtatásra irányuló motivációja függvényében kapjon lehetőséget a készségfejlesztésben, szakmaképzésben való részvételre. Ha a készségfejlesztésbe és szakmaképzésbe való belépés nem volt lehetséges, akkor a kivezető szakaszban a szabadulásra való felkészítést vehették igénybe, valamint szabadulás után hat hónapig az utógondozás szolgáltatásaiban vehettek részt.

A programot a börtönökben háromfős stábok valósították meg a bv. intézet szakmai támogatásával:

– reintegrációs tanácsadói referens: a Nemzetgazdasági Minisztérium munkatársa, a sikeres munkaerőpiaci reintegráció érdekében biztosított egyéni tanácsadásokat és csoportos foglalkozásokat,

– utógondozó koordinátor: a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának munkatársa, a társadalmi beilleszkedést elősegítő szolgáltatásokat nyújtott egyéni és csoportos formában,

– büntetés-végrehajtási intézeti projektfelelős: a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának munkatársa, feladata a másik két szakmai megvalósító munkáját a büntetés-végrehajtási intézet napi működésébe beilleszteni.

Cimkék:

bemutatás

TÁMOP

TÁMOP 5.6.3

Projektleírás

tettprgadmin — Wed, 02 Aug 2017 05:38:41 +0000

A TÁrsadalmi kohéziót erősítő bűnmegelőzési és reintegrációs programok módszertani megalapozása

kiemelt projekt

TÁMOP 5.6.2/10-1

Bűnmegelőzési szakemberek és önkéntesek képzése alprojekt.

A bűnmegelőzési szakember-képzés a három régió azon szakmai intézményeinek, civil szervezeteinek és önkénteseinek körét célozza, akik jelenleg is vagy a jövőben szerepet vállalnának a jelzőrendszer működtetésében és ezen keresztül egy hatékonyabb bűnmegelőzési struktúra kialakításában.

A projekt három prioritásának megfelelően, valamint tekintettel a célcsoport összetételére, egy komplex képzési blokk került kialakításra, amelynek keretében a három kiemelt szakterülethez kapcsolódó felnőttképzés mellett szakirányú továbbképzés is valósul meg.

A tanfolyami képzések a projekt megvalósulási időszakában folyamatosan, a közvetlen célcsoport igényeit is figyelembe vevő időbeli eloszlásban, míg a szakirányú továbbképzés két évfolyammal, egymás követő kezdési időponttal kerül meghirdetésre.

A felnőttképzési tanfolyamok célja elsősorban az, hogy rövid időtartamon belül, intenzív formában, a célcsoport egyedi igényeinek megfelelő szakmai ismeretanyag kerüljön átadásra.

A tanfolyamok következő címet viselik:

o A kiskorúak bűnözése elleni fellépés új útjai.

o Az áldozatpolitika új irányai Magyarországon.

o Bűnelkövetők reintegrációjának új lehetőségei.

A szakirányú továbbképzés, amely bűnmegelőzési koordinátor oklevelet biztosít a résztvevőknek, komplex képzési struktúrával és tematikával átfogó képet ad a bűnmegelőzés területén tevékenykedő szakemberek számára fontos kérdésekről.

Ebben a képzési struktúrában lehetőség nyílik a célcsoport valamennyi igényének figyelembe vételére, ugyanakkor arra is, hogy a projekt a szakemberek legszélesebb köréhez jusson el.

A három felnőttképzési tanfolyam anyagát felölelő e-tananyagok készülnek, amelynek tesztelésére az utolsó három FAT-tanfolyam keretében kerül sor. Ennek segítségével a későbbiekben lehetővé válik egyrészt a projekt során felhalmozott tapasztalat és szaktudás átadása azon szakemberek számára, akik a képzésen nem tudtak részt venni, másrészt a tudásanyag elérésének biztosítása, fenntartása a projekt lezártát követően is.

A képzési formák célcsoportjai részben eltérnek egymástól, ezzel biztosítva a célspecifikus és hatékony ismeretátadást. Ugyanakkor az így kialakított képzési kínálat arra is lehetőséget biztosít, hogy azok a szakemberek, akik tevékenységüknél fogva több témakörben is érintettek, szándékuk szerint több tanfolyami képzésben is részt vehessenek.

Áldozatsegítő szolgáltatások fejlesztése alprojekt

Az alprojekt rövid leírása

Az alprojekt keretében az áldozatsegítő szolgálat minőségi fejlesztése, elérhetőségének javítása, a rendelkezésre álló segítségnyújtási lehetőségek bővítése valósul meg, a korábban ismertetett hiányosságok orvoslása érdekében, a korábbi tapasztalatok figyelembe vételével. Az alprojekt végrehajtása az alábbi három tevékenyégi elem megvalósítására épül.

1. Pszichológiai segítségnyújtás rendszerének kialakítása az Észak-magyarországi régióban.

Az Áldozatsegítő Szolgálatnál alkalmazott a pszichológus megteremti a bűncselekmények áldozatai számára a szakszerű lelki segítségnyújtás lehetőségét. A tevékenység célja a bűncselekmény áldozatává vált emberek számára nyújtott segítő szolgáltatások bővítése a pszichológus biztosította egyéni krízisintervenciós ellátás megszervezésével, megvalósításával. A pszichológus az egyéni krízisintervenciós ellátáson túl meghatározott bűncselekményi kör áldozatai számára terápiás csoportot szervezhet és vezethet.

2. 24 órás telefonos diszpécser szolgálat kialakítása és működtetése az érintett három régiót lefedve.

A 24 órás telefonos diszpécserszolgálat segítségével az áldozatsegítő szolgálat elérhetősége folyamatosan biztosítható. Munkaidőben és munkaidőn kívül (este és hétvégén) a bűncselekmények áldozatai ingyenesen hívható zöld számon kaphatnak a helyzethez illeszkedő tájékoztatást, tanácsadást, valamint az önkéntes hálózattal együttműködve a három kiemelt régió területén közvetlen segítséget.

3. Önkéntes hálózat kialakítása az érintett három régióra kiterjedően.

Az önkéntes rendszer keretében helybeli, kiképzett önkéntesek nyújtják az érdekérvényesítés elősegítése körébe tartozó segítségnyújtási szolgáltatásokat az áldozatoknak: tájékoztatják a különböző intézmények nyújtotta lehetőségekről, jogaikról; segítséget nyújtanak az ügyintézésben, egészségügyi ellátás igénybevételében; ezen túlmenően feladatuk az alapvető lelki segítségnyújtás, erkölcsi és érzelmi támasz biztosítása. Az önkéntesek mindezt olyan időben és helyen teszik, amikor és ahol a jelenleg működő szolgáltatások nem elérhetőek az áldozatok számára.

Pszichológiai segítségnyújtás rendszerének kialakítása és működtetése az Észak-magyarországi régióban.

Az áldozatoknak nyújtott egyéni krízisintervenciós feladatot és a terápiás csoportok vezetését klinikai szakpszichológus, pszichológus láthatja el.

A pszichológusi segítésnyújtó szolgáltatás keretében a területi áldozatsegítő szolgálatnál segítséget kérő áldozatok kaphatnak lelki támogatást. Az áldozatok az Észak-magyarországi régió három területi áldozatsegítő szolgálatának bármelyikénél hozzájuthatnak a pszichológiai segítségnyújtáshoz. Az áldozatok fogadása nem kötött a lakóhelyhez vagy a bűncselekmény elkövetési helyéhez, azaz bármely – a projektbe bevont – területi áldozatsegítő szolgálattól kérhetnek segítséget.

A pszichológiai segítségnyújtás egy bűncselekmény kapcsán is csak egyszer vehető igénybe, azonban azt, hogy ez hány találkozást jelent, tehát milyen hosszú a krízisintervenciós ellátás, az áldozat igényei határozzák meg, ugyanakkor maximum 6-7 találkozás biztosítható.

A pszichológus tevékenységének az áldozatsegítő szolgálat támogatási rendszerbe való illeszkedése.

Az Ást. szerint az áldozatsegítő szolgálat segítségnyújtási rendszere három körre tagozódik: a tájékoztatásra; a szolgáltatásokra; és az állami kárenyhítésre.

o A tájékoztatás keretében akkor kap az áldozat segítséget, ha büntetőeljárás még nincs folyamatban. A szolgáltatás az információ-átadáson és tanácsadáson kívül másra nem terjed ki. A tájékoztatás igénybevételének nincs eljárási feltétele.

o Az állami kárenyhítés a személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatainak nyújtható pénzbeli támogatási forma, a bűncselekmény okozta vagyoni károk enyhítése érdekében. Ez a támogatási forma csak megindult büntetőeljárás esetén vehető igénybe.

o A szolgáltatások között az azonnali pénzügyi segély, a jogi segítségnyújtás és az érdekérvényesítés elősegítése szerepel. Ez utóbbi keretében a bűncselekmény okozta bármely, az áldozatsegítő szolgálat keretei között kezelhető probléma megoldásához segítséget nyújt az áldozatsegítő szolgálat. Az Ást. szabályozása szerint elsősorban szociális, egészségügyi, gyermekvédelmi, társadalombiztosítási kérdésekben nyújt támogatást (információ, segítségnyújtás az ügyintézésben, stb.) a szolgálat, de alapvető célkitűzése minden esetben az Ást. 24. §-ának megfelelően a jogi tanács és segítség nyújtása a sérelem rendezéséhez. Az érdekérvényesítés elősegítése szolgáltatás igénybevételének egy eljárási feltétele van, mégpedig az, hogy az ügyben megindult a büntetőeljárás és ezt a nyomozó hatóság az áldozatsegítő szolgálat számára igazolja.

A pszichológus által nyújtott támogatás az érdekérvényesítés elősegítése szolgáltatás, vagy a tájékoztatás részét képezheti. Érdekérvényesítés elősegítése szolgáltatás keretében akkor van erre mód, ha már folyamatban van a büntetőeljárás, így az Ást. 11. §-a szerinti igazolást a nyomozó hatóság az áldozatsegítő szolgálat számára kiállítja. Tájékoztatás keretében akkor adhat a pszichológus tanácsot, ha az említett igazolás még nem szerezhető be. Ilyenek tipikusan a családon belüli erőszakkal kapcsolatos esetek, amikor a segítséget kérő, félve a következményektől nem akar feljelentést tenni, azonban a segítségre nagymértékben szüksége van. Ezekhez a segítségnyújtási formákhoz (tájékoztatás, érdekérvényesítés elősegítése) nem szükséges kérelem-nyomtatvány kitöltése, a határozat meghozatala, azok időbeli határhoz sincsenek kötve. E formai kötetlenség nagyfokú rugalmasságot tesz lehetővé, amely illeszkedik az áldozatok igényeinek sokszínűségéhez és a pszichológiai ellátás követelményeihez.

A pszichológus egyéni krízisintervenció keretében nyújt segítséget. Az egyéni krízisintervenció a krízisben lévő személyek számára azonnali segítségnyújtás, amely során a segítő a problémára, az áldozat problémamegoldó képességére koncentrál és az egyensúlyi állapot visszaállítását célozza. Célja a feszültségcsökkentés, az érzelmi biztonság légkörének megteremtése, a ventillációs lehetőség biztosítása, a probléma tárgyilagos megfogalmazása, a valóság elfogadtatása, a megoldáshoz vezető lépések közös megkeresése, és az áldozat ezek irányába történő elmozdítása. Minderre azonnal, a krízis bekövetkeztével kell, hogy sor kerüljön. A beavatkozás a krízis fennállásáig tart, amely szükség esetén – a kompetencia határok tiszteletben tartásával – a feladat átadásával is zárulhat. A krízisintervenciós ellátás időben behatárolt folyamat, maximum 6-7, a krízis fennállása alatti találkozást tesz lehetővé. Ennek oka, hogy a krízisállapotban kialakuló hatalmas belső feszültség csak meghatározott ideig – néhány hétig – viselhető el, ezután új egyensúlyi állapot alakul ki. Amennyiben a krízisintervenciós folyamat lezárultával felmerül az eset külső szakemberek számára történő átadásának szükségessége, akkor az erre vonatkozó döntést az áldozat és a pszichológus közösen hozzák meg, az áldozat kérése alapján.

Igény esetén a pszichológus terápiás csoportot szervezhet, vezethet. Ha megfelelő számú, azaz minimum 4-6, maximum 15 azonos problémával küzdő áldozat kerül a pszichológus látókörébe, akkor felajánlhatja és megszervezheti a csoportos segítségnyújtást. A csoportos ellátás keretében sor kerülhet például tematikus beszélgetésre, kognitív viselkedésterápiákra és különböző relaxációs technikák elsajátítását célzó csoportok megszervezésére.

A pszichológus feladata az áldozatoknak nyújtott közvetlen segítségen túl az önkéntesek képzésében, esetmegbeszélő rendszerében való részvétel is. (Részletesen lásd később.)

24 órás telefonos diszpécserszolgálat kialakítása és működtetése az érintett három régiót lefedve.

A diszpécserszolgálat tevékenységének az áldozatsegítő szolgálat támogatási rendszerébe való illeszkedése.

Az Ást. szerint – mint ahogy az korábban ismertetésre került – az áldozatsegítő szolgálat segítségnyújtási rendszere három körre tagozódik, a tájékoztatásra, a szolgáltatásokra és az állami kárenyhítésre. A diszpécserszolgálat által nyújtott támogatás – tartalmánál fogva – a tájékoztatás részét képezi. Ez segítségnyújtási forma nem kötött olyan eljárási, formai szabályokhoz, amelyek megakadályoznák azt, hogy telefonon, azonnal biztosítható legyen.

A diszpécser eljárása a hívás során az alábbiak szerint alakul.

o A diszpécser munkája a hívás során a helyzet felmérésével indul:

- mi történt pontosan, kik az érintettek a szituációban, kinek milyen segítségre van szüksége;

- biztonságban van-e az áldozat;

- az igényelt segítségnyújtási formák körülhatárolása a megfogalmazott problémák tükrében (a problémák közül melyikkel kell elsőként foglalkozni, mi az, ami ráér később, melyek a legkönnyebben megoldható problémák).

o Ezután a hívó közreműködésével sor kerül a segítségnyújtás lehetőségeinek áttekintésére, az alábbi szempontok szerint:

- a támogató háló felmérése, az érintett milyen megküzdési mechanizmusokkal rendelkezik, ki és milyen segítséget tud a környezetben felajánlani, milyen támogatási rendszerek használhatóak helyben;

- az áldozatsegítő szolgálat segítségnyújtási formáiról, köztük a projekt keretében megvalósuló elemekről is szóló tájékoztatás;

- milyen információkra van még szükség;

- kivel kell a diszpécsernek kapcsolatba lépnie a szociális, gyermekvédelmi, egészségügyi ellátórendszerben;

- szükséges és lehetséges-e az áldozatsegítő szolgálat felkeresése;

- szükséges és lehetséges-e önkéntes küldése a helyszínre.

o A fenti kérdések eldöntése után a diszpécser szükség esetén kapcsolatba lép a területi áldozatsegítő szolgálattal, a szociális gyermekvédelmi, vagy egészségügyi ellátórendszerrel, vagy önkéntest küld az áldozathoz.

A diszpécser tehát tájékoztatást ad az áldozatnak a lehetséges segítségnyújtási formákról, ezek elérhetőségéről, akár az áldozatsegítő rendszeren belül, akár a szociális, gyermekvédelmi és egészségügyi ellátórendszerben. A tájékoztatás emellett kiterjed az áldozatok jogaira, különös tekintettel a büntetőeljárásbeli jogaikra.

A diszpécserszolgálat működése folyamatos, 24 órán keresztül hívható, így a szolgáltatás ténylegesen bármikor elérhető az áldozatok számára. A hívások zöld számon, két ingyenesen hívható telefonvonalon keresztül érkeznek.

Önkéntes hálózat kialakítása és működtetése az érintett három régióra kiterjedően.

Az önkéntesek „alkalmazásának” célja, hogy a bűncselekmények áldozatai olyan településeken és olyan időszakokban is segítséghez juthassanak, ahol és amikor ez a projekt előtti rendszerben nem volt megoldható. Az önkéntesek toborzásánál az önkéntes szervezőknek arra kell figyelemmel lenniük, hogy a leendő önkéntesek a régió minden kistérségében megtalálhatóak legyenek, és a lehető legszélesebb idősávban végezzék tevékenységüket. Önkéntesként olyan büntetlen előéletű személyek jöhetnek szóba, akik legalább középfokú, különös méltánylást érdemlő esetben általános iskolai végzettséggel rendelkeznek és vállalják az önkéntes szerződés megkötését.

Az önkéntesek tevékenységének az áldozatsegítő szolgálat támogatási rendszerébe való illeszkedése.

Az Ást. szerint – ahogy ez korábban részletesen ismertetésre került – az áldozatsegítő szolgálat segítségnyújtási rendszere három körre tagozódik, a tájékoztatásra, a szolgáltatásokra és az állami kárenyhítésre. Az önkéntesek által nyújtott támogatás – tartalmánál fogva – a tájékoztatás vagy az érdekérvényesítés részét képezi. Ezek segítségnyújtási formák nem kötöttek olyan eljárási, formai szabályokhoz, amelyek megakadályoznák azt, hogy önkéntesek által is megvalósíthatóak legyenek.

Az önkéntes hálózat segítségével az áldozatok az alábbi segítségnyújtási formákhoz juthatnak.

o Az önkéntesek a segítséget kérő áldozatnak tájékoztatást nyújtanak a különböző intézmények nyújtotta lehetőségekről, ezen belül az áldozatsegítő rendszer és a szociális, gyermekvédelmi és egészségügyi ellátórendszer szolgáltatásairól.

o Az önkéntesek tájékoztatást adnak az áldozatok jogairól, különös tekintettel a büntetőeljárásbeli jogaikra.

o Segítséget nyújtanak az ügyintézésben, az áldozatsegítő szolgálat kérelem-nyomtatványának kitöltésben, annak a szolgálathoz történő eljuttatásában, illetve szükség esetén az azonnali pénzügyi segélynek az áldozathoz történő eljuttatásában.

o Lelki, erkölcsi és érzelmi támaszt biztosítanak az áldozatoknak.

Az önkéntesek két módon kerülhetnek kapcsolatba az áldozattal: a diszpécserszolgálat küldi őket az esethez, vagy a területi áldozatsegítő szolgálat munkatársai, attól függően, hogy melyik szervezeti egységnél jelentkezik a szolgáltatást igénybe venni kívánó áldozat. Mindkét esetben a szervezeti egység munkatársa (az esetet fogadó és kezelő diszpécser, illetve a területi áldozatsegítő szolgálatnak az esetet fogadó, kezelő munkatársa) dönt arról, hogy szükséges-e az önkéntes esethez küldése. Mivel mindkét szervezeti egység használhatja az önkéntes szervezők által elkészített naprakész nyilvántartási rendszert, lehetőségük van a leginkább megfelelő önkéntest kiválasztani a feladatra. Tekintettel arra, hogy egymás ügyfélnyilvántartó programjába (amelybe a segítséget kérők és a megtett intézkedések kerülnek) betekinthetnek, elkerülhetőek a párhuzamosságok, azaz nem kerülhet arra sor, hogy egy önkéntest két munkatárs egy időben küld egy esethez.

Közösségi Foglalkoztató fejlesztése alprojekt

A közösségi foglalkoztató a Pártfogó Felügyelői Szolgálat háttérintézményeként működő speciális intézmény, amelynek legfontosabb funkciója az alternatív szankciók, illetve helyreállító igazságszolgáltatási eszközök körének bővítése, új eszközök, módszerek kipróbálása, alkalmazása.

A közösségi foglalkoztató, mint a Pártfogó Felügyelői Szolgálat háttérintézménye speciális szolgáltatásaival (csoportos foglalkozások, szabadidő eltöltése, tanulássegítés, tanácsadás, álláskeresés) növeli a bűnelkövetők reintegrációs esélyeit, miközben költséghatékony megoldást jelent az igazságszolgáltatás és a társadalom számára. A célcsoportját elsősorban a pártfogó felügyelet alatt álló, büntetés-végrehajtási intézetből szabadult, javítóintézetből elbocsátott fiatalkorúak és fiatal felnőttek alkotják.

A közösségi foglalkoztató szolgáltatásai és a kialakítandó programok igazodnak a célcsoport életkori igényeihez és a körükben előforduló leggyakoribb bűnismétlési kockázatok (például képzettségi hiányosságok, vagy nem megfelelő képzettség, személyiségproblémák, önérvényesítés nonkonform módjai, kommunikációs-, konfliktuskezelési problémák, információbefogadási-, és kezelési problémák, szociális és szocializációs deficit, tanulmányi elmaradás, deviáns kortárscsoport hatása) kezelésére irányulnak.

A foglalkoztató programjain való részvétel a pártfogó felügyelet külön magatartási szabályaként előírható az ügyfelek számára, ezért a projekt hozzájárul a fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatásának modernizálásához, az alternatív szankciók körének bővítéséhez Magyarországon. A közösségi foglalkoztató által alkalmazott eszközök között hangsúlyos a csoportos foglalkozások alkalmazása. A fejlesztés ezért magában foglalja a szakmai megvalósítók, a szakember célcsoport (pártfogó felügyelők) felkészítését a csoportos foglalkozások vezetésére.

A közösségi foglalkoztató egy intézményben koncentrálja a fiatalkorúak és a fiatal felnőttek számára magatartási szabályként előírható programokat és a társadalmi integrációt segítő szolgáltatásokat.

A szabadidő hasznos eltöltésének hiánya, a deviáns kortárs csoport hatása is a bűnismétlés kockázatait jelentik, ezért a közösségi foglalkoztató olyan nappali intézmény, amely közösségi térként is funkcionál, ahol lehetőség van kortársakkal való találkozásra, szakemberekkel való kötetlen beszélgetésre, strukturált szabadidő eltöltésre.

A közösségi foglalkoztató olyan többletszolgáltatásokat nyújt, amelyek a pártfogó felügyelők egyéni esetkezelési kereteit meghaladják (egyben kiegészítik), ugyanakkor lehetővé teszik a pártfogó felügyelői munka specializálódását, a személyre szabott, differenciált szolgáltatási struktúra kialakítását.

A közösségi foglalkoztató működése, a célcsoport számára nyújtott szolgáltatások részletezése.

A szolgáltatások ütemezését részben a külön magatartási szabályok előírását tartalmazó határozatoknak a megyei hivatalhoz való érkezése, részben a pártfogó felügyelők által közvetített szükségletek határozzák meg. A határozatok száma, a hivatalhoz való érkezésének ütemezése kívül esik a Pártfogó Felügyelői Szolgálat kompetenciáján, hiszen azt az ügyészség, bíróság munkája határozza meg. Az ütemezés részben építhető a pártfogó felügyelői véleményekben tett javaslatokra, ám sem a pártfogó felügyelői vélemény iránti megkeresések ütemezése, sem a javaslat elfogadásának időpontja nem tervezhető pontosan.

A közösségi foglalkoztató a pártfogó felügyelők által jelzett, a bűnismétlés kockázataként definiált problémák kezelésére kínál programokat. A bűnismétlési kockázatokat a pártfogó felügyelő tárja fel, tehát a szűrési feladatokat a pártfogó felügyelő az egyéni esetkezelés keretében végzi el. A csoportos foglalkozás olyan speciális estekezelési forma, amely megkívánja a pártfogó egyéni mérlegelésén túli, speciális szűrési feltételek meghatározását. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat jelenlegi szakmai álláspontja szerint a további kockázatok kezeléséhez (például tanulmányi elmaradás, munkanélküliség stb.) nem szükséges külön szűrési feltétel meghatározása, e kockázatok megállapítása a pártfogó felügyelők kompetenciájába tartozik.

A közösségi foglalkoztató szolgáltatásai önkéntes alapon is igénybe vehetőek a kriminálisan veszélyeztetetett fiatalkorúak és fiatal felnőttek által. Abban az esetben, ha egy-egy szolgáltatás, program esetében kapacitás hiány merülne fel, akkor a részvételre kötelezett személyek számára kell biztosítani a hozzáférést.

Alapszolgáltatások biztosítása.

A közösségi foglalkoztató által nyújtott alapszolgáltatások: ügyfélfogadás, információ-szolgáltatás, telefonos és személyes ügyintézés, egyéni tanácsadás.

A pártfogó felügyelet külön magatartási szabályaként előírható csoportos foglalkozások biztosítása az érintett fiatalkorúak, fiatal felnőttek társadalmi integrációját elősegítő viselkedéskorrekciója érdekében.

A csoportos foglalkozások alkalmasak bizonyos viselkedések átkondicionálására és készségek kialakítására, fejlesztésére. Az egyén személyiségében, kognitív képességeiben rejlő sajátosságokra, illetve a többségi társadalom szempontjából nonkonform viselkedési formák, illetve a speciális élethelyzetből fakadó problémák kezelésére differenciált csoportos foglalkozási palettát kívánunk nyújtani.

A csoportos fogalakozások (csoportos munkaerőpiaci tanácsadás, szociális készségfejlesztés, viselkedéskorrekciós, élménypedagógiai, értékkorrekciós) indításának feltétele, hogy a csoport indításához szükséges létszámú célcsoport tag (minimum 5-6 fő, de ez az egyes csoportokra irányadó szabályok szerint ettől eltérő is lehet) vonatkozásában van jogalkalmazói kötelezés, pártfogói felügyelői rendelkezés vagy önkéntes jelentkezés.

Valamennyi csoportos foglalkozást évente legalább egyszer indítjuk.

A tervezett csoportos foglalkozások tervezett tartama, gyakorisága:

Csoportos foglalkozás	Tartam (-tól -ig)	Gyakoriság
Szociális készségfejlesztés	10 alkalom	Hetente 1 x 3 óra
Viselkedéskorrekciós	12-18 alkalom	Hetente 1 x minimum 2 óra
Csoportos munkaerőpiaci tanácsadás	10-15 alkalom	Hetente 1 x 1,5 óra
Értékkorrekciós	10-13 alkalom	Hetente 1 x minimum 3 óra
Élménypedagógiai	6-8 alkalom	Hetente 1 x minimum 3 óra

Szociális készségfejlesztés csoportos foglalkozás:

Az elsősorban drámapedagógiai elemekkel operáló módszer célja, hogy a fiatalok olyan tapasztalatokra, ismeretekre tegyenek szert, amelyeket eredményesen tudnak használni konfliktus- és problémahelyzetekben, illetve akkor, amikor negatív kortárshatásoknak vannak kitéve. A fiatalok azoknak az értékeknek és tulajdonságoknak az energiáit, motivációs erejét, amelyeket eddig normaszegő cselekvésekben mutattak meg, képesek legyenek áthelyezni egy konstruktív viselkedési struktúrába. Ismerjék fel erősségeiket, képességeiket, lehetőségeiket, amelyekre építve pozitív célokat tudnak meghatározni.

A szociális készségfejlesztés csoportos foglalkozások vezetésére a közösségi foglalkoztató munkatársait és pártfogó felügyelőket képezünk ki.

Viselkedéskorrekciós csoportos foglalkozás:

A strukturált tanulási terápia szemléletű módszer célja, hogy a szociális készségek elsajátításával növelje a résztvevő autonómiáját, asszertivitását, belső kontrollját, a megfigyelési és kommunikálási pontosságát, a frusztrációtolerancia szintjét és ambícióit, illetve, hogy a fiatal jobban boldoguljon a hétköznapok által támasztott igényekkel szemben.

Alkalmazott módszerei a mintaállítás, a viselkedési gyakorlatok, szociális megerősítések és transzfer-tréningek.

A kognitív-behaviorista alapokon nyugvó (Goldstein) csoportos módszert több ország sztenderdizált formában alkalmazza bűnelkövetőkkel, amelyet a hazai Pártfogó Felügyelői Szolgálat a holland Pártfogó Felügyelői Szolgálat közvetítésével ismert meg.

A viselkedéskorrekciós csoportos foglalkozások vezetésére a közösségi foglalkoztató munkatársait és pártfogó felügyelőket képezünk ki.

Csoportos munkaerő-piaci tanácsadás:

A módszer célja, hogy az egyén képessé váljon saját erőforrásainak aktivizálására, felhasználására, döntések meghozatalára, a megfelelő és realisztikus pálya megtalálására. A szakmával/elképzeléssel rendelkezők részére állás- és munkakeresési tanácsadást foglal magában. A csoportmunka nem csak időmegtakarítás céljából történik, hanem a csoporthatások következtében intenzívebb a résztvevők aktivitási szintje. Az egyes pályatanácsadás típusok hatékonyan végezhetők csoportban, így például a pályamódosítás, a pályaorientáció, életvitel, álláskeresésre való felkészülés, stb.

A résztvevők a csoportos munkaerő-piaci tanácsadáson való részvételt követő 3 hónapos utánkövetéses szakaszban továbbra is segítséget kapnak az álláskereséshez a közösségi foglalkoztató munkatársai, az önkéntesek és a pártfogó felügyelők közreműködésével.

A csoportos munkaerő-piaci tanácsadás foglalkozások vezetésére a közösségi foglalkoztató munkatársait és pártfogó felügyelőket képezünk ki.

Élménypedagógiai csoportos foglalkozás:

A konstruktív pedagógiai szemléletre épülő foglalkozások kihasználva a kamasz, fiatal felnőtt életkori sajátosságait, a csoportos élmény-, izgalom-, kalandkeresés szükségletére alapozzák a beavatkozást. A fiatal a program során jól érzi magát, különös helyzeteket él át, észrevétlenül sajátít el egy sor készséget, képességet, amelyek a felelősségvállalás, a biztonságkeresés szempontjából nélkülözhetetlenek, például együttműködés, kölcsönös megértés, elfogadás, csoportnormák, értékrend, kölcsönös felelősségvállalás, segítségnyújtás, illetve önismeret, önbizalom fejlesztés a szociális tükrön keresztül, amit a csoporttársak nyújtanak a program során.

Az élménypedagógiára épülő foglalkozásokat alkalmazzák a drog-, illetve alkoholbetegekkel folytatott munka, valamint a bűnmegelőzés területén. Magyarországon egyelőre elsősorban az iskolai bűnmegelőzésben van jelen. A pártfogás területén élménypedagógiai foglalkozást elsősorban a fiatalkorú vagy fiatal felnőtt, drog-, illetve alkoholproblémákkal érintett kliensek számára kívánjuk elérhetővé tenni.

Az élménypedagógiai foglalkozásokat a speciálisan képzett pártfogó felügyelők vezetik, a tevékenység megvalósításához sporteszközök beszerzése szükséges.

Értékkorrekciós csoportos foglalkozás:

A csoportos foglalkozás különféle módszerek, programelemek hatékony ötvözésére tesz kísérletet, a fiatalkorú bűnelkövetők szociális készségeinek fejlesztését megcélozva. Ezek a csoportmódszerek, a helyi közösség kiengesztelésére szervezett jóvátételi programok, kulturális programok és közösségépítés a sport és versenyzés segítségével.

A csoportos foglalkozást pártfogó felügyelők és a közösségi foglalkoztató munkatársai vezetik.

Kihelyezett csoportos foglalkozások biztosítása.

Az ország számos megyéjében akadályozza a csoportos foglalkozások fiatalkorú pártfogó felügyelet állók általi igénybevételét, hogy a megyeszékhelytől távolabb eső településeken élők a közlekedési költségekre rendelkezésre álló forrás hiányában nem tudnak részt venni.

A csoportos foglalkozásokon az érintett középiskolák kriminálisan veszélyeztetett diákjai, valamint a pártfogó felügyelet alatt állók együtt vesznek részt.

Kísérleti jelleggel, Borsod-Abaúj-Zemplén megye legalább 3 településén kihelyezett szociális készségfejlesztés és munkarőpiaci csoportos foglalkozásokat kívánunk szervezni, a helyi középfokú oktatási intézményekkel együttműködve.

Helyreállító igazságszolgáltatási eszközök alkalmazása.

A helyreállító igazságszolgáltatás alapgondolata az, hogy a bűncselekmény vagy normasértés elsősorban egy konfliktus, amelyet kezelni kell. Olyan eszközöket alkalmaz, amelyek célja a konfliktus előtti, eredeti állapot visszaállítása, az elkövetők felelősségvállalásra ösztönzése, a konfliktusban érintett minden szereplő aktív bevonása a konfliktus dialógussal, kommunikációval való megoldásába. A normasértő így nem egy rá kirótt szankció passzív elszenvedője, hiszen a módszer az ő aktivitására is épít, elvárja, hogy tettéért és annak következményeiért felelősséget vállaljon, valamint a megsértett személy vagy közösség által elfogadott lépéseket tegye meg a jóvátétel érdekében. Újdonsága a szemléletnek az is, hogy a résztvevők önkéntes közreműködésére épít.

Családi döntéshozó csoportkonferencia módszer alkalmazása.

A család és az ügyében érintett szakemberek részvételével tartott megbeszélés célja, hogy a család képessé váljon a saját problémáira megtalálni a számára legmegfelelőbb megoldást, döntéseket tudjon hozni, valamint képes legyen a céljai megvalósítására felhasználni a szakemberek által nyújtott szolgáltatásokat. A módszer alkalmazási területei: családon belüli vagy kívüli verbális vagy fizikai bántalmazás, családtag bűnelkövetővé válása, családtag drog és/vagy alkohol fogyasztása, gyermekotthonból, javítóintézetből, illetve bv. intézetből való kikerülés utáni beilleszkedés elősegítése, iskolai beilleszkedés, iskolakerülés, iskolai konfliktusok stb.

A módszer rendkívül hatékonyan és tág körben mozgósítja az érintett egyén, illetve család és közösség erőforrásait, a változási folyamat menedzselésében érintett szakemberek széles körű bevonása mellett.

A szolgáltatást elsősorban a pártfogó felügyelet alatt álló fiatalkorúak ügyeiben kívánjuk elérhetővé tenni.

¨ Az alkalmazást megelőzően rövid tájékoztató anyagot készítünk a szakemberek számára és továbbítjuk az érintett helyi intézmények, civil szervezetek felé, illetve a helyi jelzőrendszeri esetmegbeszélő üléseken közvetlenül is adunk tájékoztatást róla.

¨ A módszer alkalmazására a projekt keretében pártfogó felügyelőket, valamint a közösségi foglalkoztató munkatársait képezzük ki.

A családi döntéshozó csoportkonferencia összehívására az esetgazda pártfogó felügyelő, vagy az eset végrehajtásában közreműködő közösségi foglalkoztató munkatárs tesz javaslatot a módszer alkalmazására kiképzett munkatársaknak, akik teamben döntenek a kérdésben. Tekintettel arra, hogy a Pártfogó Felügyelői Szolgálat a módszert jelenleg szűk körben alkalmazza, ezért felelősen nem becsülhető meg, hány ügy lesz alkalmas a módszer alkalmazására.

Jóvátételi programok előkészítése és megvalósítása.

A jóvátételi programok célja, hogy a terhelt a bűncselekmény sértettjének, illetve a közösségnek okozott sérelmet ténylegesen, vagy szimbolikusan tegye jóvá. A fiatalkorú, illetve fiatal felnőtt elkövetők esetében törekedünk a közösség irányába szimbolikus jóvátételt kifejező programok megszervezésére. A jóvátételi programok biztosításának előfeltétele, hogy legyen olyan együttműködő állami, vagy civil szervezet, amely biztosítja a jóvátételi tevékenység keretét.

A jóvátételi programokba bevonni kívánt szervezetek bevonása során egyrészt építünk a megyei igazságügyi hivatal kiépített együttműködéseire, továbbá tájékozódunk a helyi nonprofit szervezetek programjairól, szükségleteiről, például a Regionális Forrásközpont megkeresése útján. A bevonáshoz tájékozódunk az Interneten, illetve személyes kapcsolatfelvételt kezdeményezünk.

A jóvátételi programokban együttműködő szervezetekről nyilvántartást vezetünk.

A jóvátételi programok tevékenységi oldalát az ahhoz kapcsolódó ismeretek (például környezetmegóvás) átadásával kívánjuk összekapcsolni.

Jóvátételi programként minimálisan az alábbi tevékenységeket kívánjuk megvalósítani a partnerek együttműködése esetén:

o A Miskolci Állatkert és Kultúrpark területén végzett tereprendezés.

o „Zöldkommandó”- lehetőség szerint éjszakai, valamint nappali virágültetés a település elhanyagolt közterületein. A tevékenység látványos, alkalmas arra, hogy az elvégzett munka hírértékű legyen, és a helyi közösség értesüljön a jóvátételi eredményekről.

o A szimbolikus jóvátételi tevékenység fejlesztése érdekében bentlakásos gyermekvédelmi, vagy időseket ellátó intézménnyel is tervezzük az együttműködés kialakítását.

o Grafiti eltávolítás: az egyik leglátványosabb és egyben legköltségigényesebb jóvátételi tevékenység, amelynek keretében lehetőség nyílik a közterek, középületek, lakóépületek falfelületeinek megtisztítására. A tevékenységet a grafiti eltávolítást végző civil szervezettel kialakítandó együttműködés keretében kívánjuk megvalósítani.

A jóvátételi programon való részvételt elsősorban a jogalkalmazó írhatja elő külön magatartási szabály formájában megnyilvánuló kötelezettségként, másfelől az ügygazda pártfogó felügyelő is rendelkezhet a részvételről.

Tanulást, munkába állást segítő programok.

A tanulási nehézségek, a tanulmányi deficitek leküzdésére egyéni és csoportos tanulmányi felzárkóztató, fejlesztő, korrepetáló jellegű foglalkozásokat szervezünk, elsősorban önkéntesek bevonásával, ehhez tankönyveket és kötelező olvasmányokat szerzünk be a projekt keretében. Adományokból szerzett könyvekből mini könyvtár kialakítását is tervezzük.

Egyes tantárgyi korrepetáláshoz, illetve egyéni tanulási készségfejlesztéshez külső szakembert veszünk igénybe, továbbá önkéntesek is végeznek ilyen tevékenységet.

Részt kívánunk venni a Digitális Középiskola programban, ehhez számítógépeket szükséges beszerezni. A tanulási tevékenység támogatására tanulási mentorok rendszerét alakítjuk ki az önkéntesek köréből.

Egyéni munkaerő-piaci tanácsadást végzünk.

A tanulás segítés körébe tartozó tevékenységeket az ügygazda pártfogó felügyelő, illetve a közösségi foglalkoztató munkatársa javasolhatja, illetve a közösségi foglalkoztatóban elhelyezett tájékoztatás alapján önként is igénybe vehetik a közösségi foglalkoztató ügyfelei.

A szolgáltatást az álláskereső, illetve pályaválasztás előtt állók számára nyújtjuk, így lehetőség van a munkaerő-piaci csoportos tanácsadásban nem részesíthető személyek támogatására is.

A tanácsadást a munkaerő-piaci és (élethosszig tartó) pályaorientációs tanácsadás (LLG) speciális képesítéssel rendelkező pártfogó felügyelők, valamint a közösségi foglalkoztató munkatársai végzik.

Egyéni pszichológiai tanácsadás.

A pszichológiai tanácsadás heti 6 órában végzett szolgáltatás. A közösségi foglalkoztató célcsoportját képező és a pártfogó felügyelet alatt álló fiatalkorúak vehetik igénybe, az esetgazda pártfogó felügyelő szakember ajánlása alapján. Elsősorban azon ügyfelek/terheltek számára tartjuk fontosnak a szolgáltatás igénybevételét, akiknek az esetében a csoportos foglalkozáson való részvétel nem indokolt vagy kontraindikált, másodsorban pedig minden olyan esetben, amikor az egyéni élethelyzet pszichológus szakember tanácsadását indokolja. A beavatkozástól az ügyfél önbizalmának, motivációjának, döntési kompetenciáinak, önismeretének, konform magatartásának, felelősségérzetének erősödését várjuk.

A tevékenységet külső szakember, pszichológus végzettségű szakértővel kívánjuk megvalósítani. Mivel a tevékenység tanácsadás és nem terápiás jellegű beavatkozás, ezért a szolgáltatás igénybevétele szülői beleegyezést nem igényel..

Strukturált szabadidő eltöltésre irányuló programok.

A közösségi foglalkoztató a bűnmegelőzést szolgáló programok megvalósítása mellett közösségi térként is funkcionál.

Heti több napon szervezünk a strukturált szabadidő eltöltésére alkalmas programokat, ebből néhány:

¨ számítógép, internet hozzáférés irányított használata,

¨ éjszakai ping-pong bajnokság,

¨ sporteszközök használata, házi bajnokságok,

¨ házi könyvtár, társasjátékok igénybevétele.

Egyéb programok: háztartási ismeretek.

Ez a program elsősorban a szocializációs deficitet kívánja csökkenteni a kliensek körében. Olyan alapvető ismeretek átadása történik meg ezeken a programokon, amelyeket a fiatalok, elsősorban a fiatal lányok a családjukban korábban nem szereztek meg, és amelyek egy háztartás vezetéséhez, család fenntartásához, gyermekneveléshez és a következő generáció helyes szocializációjához elengedhetetlenek. Ezeken a foglalkozásokon főzési, csecsemőgondozási, gyermekellátási, háztartásvezetési, egészségügyi, nevelési ismereteket szerezhetnek a fiatalok, mindezt gyakorlatorientáltan. A cél tehát az, hogy a fiatalok készség szintű ismereteket kapjanak, amelyeket a jövőben a saját életükben alkalmazni tudnak.

Elítéltek többszakaszos, társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációja és intenzív utógondozási modelljének kialakítása alprojekt

Az alprojekt célja a munkaügyi központok, a megyei igazságügyi hivatalok (pártfogó felügyelői szolgálat) és a büntetés-végrehajtási intézetek közötti szorosabb szakmai együttműködés elősegítése és folyamatos biztosítása a fogvatartottak sikeresebb társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációja érdekében.

A többszakaszos reintegrációs tevékenység-sorozat leírása

Első szakasz – Fogvatartottak tájékoztatása, toborzása.

Célja: a figyelemfelhívás, az irányba állítás, a realitással való szembesítés a társadalmi normák mentén, egyben felkészít a következő szakaszba való belépésre. Közvetett célja a fogvatartottak jövőképének kialakítása, formálása; a normakövető magatartás – előnyeinek – hangsúlyozása, amely a sikeres reintegráció része és alapfeltétele.

Tartalma: a reintegrációs program általános bemutatása, a munkaerő-piac jelenlegi szabályozása, a támogatási-képzési lehetőségek ismertetése.

Tevékenység: a reintegrációs tanácsadó által tartott, motivációs csoportfoglalkozás (tájékoztatás az aktuális munkaerő-piaci helyzetről), kérdőív felvétele a tájékoztatáson részvett fogvatartotakkal, fogvatartottak kiválasztása, egyéni fejlesztési terv elkészítése.

Bemenet: Az első szakaszban az általános motivációs csoportfoglalkozás (munkaerő-piaci tájékoztatás) a bevonásra vonatkozó ajánlások figyelembevételével akár a teljes fogvatartotti állomány részére is megvalósulhat (kivéve az életfogytiglani büntetésüket töltő, illetve az intézet parancsnoka által nem javasolt személyeket).

A program első szakaszában a fogvatartottak tájékoztatást kapnak. A tájékoztatás után a reintegrációs tanácsadó egy kérdőívet vesz fel a fogvatartottakkal, amely feltérképezi a fogvatartott szükségleteit és motivációját.

Kimenet: az első szakaszt lezárja annak felmérése, hogy kik motiváltak, s kik felelhetnek meg valós, a Munkaügyi Központ által kínált munkahelyeknek és képzéseknek. Az értékelésnél figyelembe kell venni a szabadulás várható időpontját, amely a további szakaszok végrehajtásának időzítését is befolyásolhatja.

Második szakasz – A fogvatartottak gyakorlati felkészítése (készségfejlesztés, tréning).

Célja: a realitással való szembesítés a társadalmi normák mentén, felkészítés a társadalmi-, munkaerő-piaci reintegrációra, a következő szakasz tevékenységére.

Tartalma: készség- és képességfejlesztő tréningek, pályaorientációs felmérés.

A szakasz megalapozásaként egyéni és csoportos felkészítés történik. Egyéni interjúval a motivációt, karrierhez való kötődést lehet felmérni, ebben az esetben kisebb az esélye a lemorzsolódásnak.

A második szakaszban megvalósítható tréningek:

A kialakított csoport tagjai az adott ciklusban 3 darab 30 órás tréningen vesz részt. A tréning típusa az intézeti tapasztalatok és a fogvatartottak jellemzői alapján változó lehet az alábbiak szerint:

· agressziókezelő,

· kommunikációs,

· konfliktuskezelő,

· önismereti,

· életvezetési.

Jövőterv –„ szerződéskötés” a fogvatartottal

A szakasz lezárásaként a programban részt vevő szakemberek segítségével, az orientációs tesztek, valamint az egyéni interjú során szerzett információk alapján a reintegrációs tanácsadó elkészíti a kiválasztott fogvatartottak Jövő-tervét. A „szerződés” egyénre szabott szolgáltatásokat tartalmaz. A jövőterv elkészítéséhez alapvető szemléletváltás szükséges, hogy a terv ne egy egyoldalúan előíró „kötelezvény” legyen, hanem kölcsönösségen és valós együttműködésen alapuljon..

Harmadik szakasz – Szakma-képzés megvalósítása.

Célja: szakma elsajátítása, jövőkép erősítése.

Tevékenység: OKJ-s vagy betanító tanfolyami jellegű szakma-képzés megvalósítása. Az önkéntesen jelentkező fogvatartottak jövőtervétől, képzettségi szintjétől, valamint a csoporttagok szabadulásának várható időpontjától függően kerül meghatározásra a képzés típusa és hossza, mivel az OKJ-s és betanító képzések belépési feltételei és a képzés hossza is eltérő.

Az értékelési pontok, azaz az egyéni motivációs beszélgetés beiktatásának célja az ellenőrzésen túl, a képzésben résztvevő motivációjának fenntartása a szakasz végéig. Az eredmények értékelését a projektfelelős, az utógondozó koordinátor és a reintegrációs tanácsadó végzik. Az egyéni fejlesztési terv felülvizsgálatát a reintegrációs tanácsadó a projektfelelőssel és szükség szerint az utógondozó koordinátorral közösen végzi. A képzés egyúttal a következő szakaszba lépésre is felkészíti a fogvatartottat.

Negyedik szakasz – Intenzív utógondozás, munkaerő-piaci tanácsadás.

A negyedik szakasz alapvetően két szempont szerint vizsgálandó:

4.a. Kivezető szakasz.
4.b. Szabadulás és szabadulás utáni szakasz.

4.a. Kivezető szakasz

Célja: szabadulásra való felkészítés, motiváció fenntartása.

Tartalma: munkaerőpiaci tanácsadás, utógondozás (utógondozó koordinátor).

A kivezető szakasz a negyedik szakasz része, a szabadulást megelőző 6 hónap, és a fogvatartott szabadulás utáni beilleszkedésének segítésére fókuszál. A fogvatartottat szükség szerint további szakma-képzésre, valamint társadalmi beilleszkedésre, munkahelyen történő elhelyezkedésre készíti fel. Ebben a szakaszban a reintegrációs tanácsadó munkaerőpiaci tanácsadást végez, az utógondozó koordinátor az ügy által indokolt tartalommal és terjedelemben folytatja/megkezdi az utógondozást.

A szabadulás szakaszában azok maradnak a programban, akiknek van munkatapasztalata és/vagy kellő motivációja a munkaerőpiacon történő elhelyezkedéshez, a társadalomba való visszailleszkedéshez, továbbá a beilleszkedés szociális feltételeinek megteremtése érdekében megkezdett gondozás folytatása indokolt és a kiemelt három régió valamelyikébe szabadulnak. A fogvatartott az első, a második és a harmadik szakaszból egyaránt kerülhet a kivezető szakaszba. A programmal való kapcsolattartást és a program intézeten kívüli folytatását az utógondozó koordinátor, az önkéntes segíti tevékenységével.

Szakasz lezárása: szabadulás.

4. b Szabadulás utáni szakasz

Célja: visszailleszkedés a munka világába, a motiváció fenntartása.

Tartalma: munkával kapcsolatos tanácsadás, pályatanácsadás, Foglalkoztatási Információs Tanácsadás (FIT) szolgáltatásai, álláskeresési tanácsadás, utógondozás.

Szakasz lezárása: a szabadult sikeres beilleszkedése, elhelyezkedése. Értékelés, kliens mappa lezárása.

Szabadulás után a fogvatartott a területileg illetékes igazságügyi hivatalt, munkaügyi kirendeltséget felkeresi, ahol az utógondozó koordinátor (és az önkéntes), a munkaügyi kirendeltség ügyintézője által megkapja az elhelyezkedéshez (vagy képzéshez) szükséges személyre szabott segítséget, információt, tanácsadást.

Szabadulás után 180 nappal megtörténik a monitoring a projektfelelős, a reintegrációs tanácsadó és az illetékes utógondozó koordinátor együttműködésével. (A projekt befejezését követően a feladat az utógondozó koordinátorra hárul). A szabadulttal együttműködve, mérlegelve a szabadult szükségleteit megteszik a szükséges és lehetséges beavatkozásokat.

Abban az estben, ha a szabadult az önkéntes utógondozást nem veszi igénybe, nem jelentkezik a területileg illetékes utógondozó koordinátornál, az utánkövetés folyamata a munkaügyi központok regisztrációs adatbázisában szereplő adatokra korlátozódik. Ezért fontos a projekt megvalósítása során kialakítani az információ áramlás rendszerét a büntetés-végrehajtási intézet (projektfelelős), utógondozó koordinátor, valamint az RMK szervezeti egységei között (szolgáltató központ, munkaügyi központ), ami a kliens-mappa segítségével valósul meg.

Közérdekű munka büntetés végrehajtásának fejlesztése alprojekt

Az alprojekt rövid leírása

A közérdekű munka büntetés meghatározása

A közérdekű munka büntetés középsúlyos főbüntetési nem. Akkor alkalmazható, ha a büntetési cél szabadságelvonás nélkül is megvalósulhat, de ugyanez a pénzbüntetéstől nem várható. Legrövidebb tartama egy, leghosszabb tartama ötven nap, egy napi közérdekű munka hat óra munkavégzésnek felel meg.

Az alprojekt célja a közérdekű munka büntetés végrehajtása új módszerének kidolgozása és kipróbálása a közérdekű munka büntetések hatékonyabb letöltése, valamint az elévült büntetések számának csökkentése érdekében.

esetben tájékoztatja a régiós közérdekű munka koordinátort a fentiekről.

A közérdekű munka büntetés csoportos letöltés fejlesztése alprojekt leírása

A csoportos közérdekű munka letöltések előkészítése, munkáltatók bevonása, jogalkalmazók érzékenyítése.

A tevékenység megkezdése előtt a jogalkalmazók érzékenyítésére és munkahelyekkel történő együttműködés fejlesztése, kialakítása érdekében a már letöltőhelyként működő és a bevonni kívánt munkahelyekkel, illetve ítélkező és bv. bírákkal- az érdeklődés függvényében, de legalább egy alkalommal- kerekasztal-beszélgetést szervezünk, a jó gyakorlatok bemutatása, a további együttműködések kialakítása érdekében. A kerekasztal-beszélgetést a régiós közérdekű munka koordinátor szervezi. A kerekasztal-beszélgetés során az adott jogterület különböző szereplői megismerhetik egymás nézőpontját.

A munkahelyekkel történő együttműködés kialakításán kívül cél a közérdekű munka büntetés csoportos letöltését elősegítő munkahely kijelölési gyakorlat fejlesztése is. A kerekasztal-beszélgetésre tehát meghívást kapnak az ítélkező illetve a bv. bírók is.

A munkahelyet a bv. bíró jelöli ki, előtte bekéri az illetékes pártfogó felügyelőtől a személyes meghallgatásról készült jegyzőkönyvet, a pártfogó felügyelői véleményt – ebben javasolhatja a pártfogó felügyelő a csoportos letöltés formáját és az adott munkáltatót, aki vállalja annak a végrehajtását - és a munkahelyi nyilatkozatot az elítélt fogadásáról. Ahhoz, hogy az ítélkező bírók a közérdekű munka büntetés letöltésére képes és hajlandó elítélt számára szabják ki ezt a büntetést, hogy a bv. bírók elfogadják a pártfogó felügyelők csoportos végrehajtásra irányuló javaslatát, illetve kijelöljék az erre megfelelő munkahelyeket, teljes körű tájékoztatásra, érzékenyítésre van szükség.

Együttműködési megállapodás tehát olyan állami intézménnyel vagy állami gazdálkodó szervvel köthető, amely az elítélttel a közösség érdekében végeztet munkát.

A kerekasztal-beszélgetés, a projektmunkatársak kommunikációs tevékenysége és legfőképpen a közérdekű munka szakmai koordinátor munkájának eredményeképpen megyénként szeretnénk átlagosan 2-3 munkáltatóval közérdekű munka büntetés csoportos letöltésére együttműködési megállapodást kötni.

Együttműködési megállapodások megkötése a letöltőhelyekkel

Az együttműködési megállapodások megkötéséhez szükséges előtárgyalásokat a régiós közérdekű munka koordinátor szervezi, vezeti. Az együttműködési megállapodásokat pedig az illetékes megyei Igazságügyi Hivatal és a munkáltató köti, a helyi sajátosságoknak megfelelően. A megyei igazságügyi hivatalok együttműködési megállapodásokat jelenleg is kötnek, így valószínűleg lesz majd olyan eset is, amikor már meglévő megállapodást kell kiegészíteni a csoportos letöltésre vonatkozóan. (Illetve a munkahelyek eseti jelleggel, együttműködési megállapodás nélkül is fogadnak elítélteket.)

A jelenleg hatályos együttműködési megállapodások egyéni letöltés végrehajtására vonatkoznak. A koordinátor munkatárs megkeresi azokat a munkáltatókat is, akikkel ilyen típusú megállapodás már született és ezekben az esetekben a cél, hogy csoportos letöltés végrehajtására történjen kiegészítés vagy módosuljon a már aláírt megállapodás.

A közérdekű munka büntetés csoportos letöltésének megvalósítása.

A közérdekű munka felügyelő együttműködik a megyei pártfogó felügyelői szolgálattal, különösen az ügygazda pártfogó felügyelővel. A közérdekű munka felügyelő a munkavégzés megkezdése, a büntetés letöltése, vagy végrehajtási nehézségek (pl. félbeszakításra okot adó körülmény beállta, vagy rendkívüli esemény észlelése) után haladéktalanul, egyébként havonta jelentést küld az ügygazda pártfogó felügyelőnek a büntetések letöltéséről. Szükség szerint javaslatot tesz az ügygazda pártfogó felügyelőnek intézkedésre. A közérdekű munka büntetés végrehajtásának első ellenőrzését a munkavégzés megkezdését követő 30 napon belül a pártfogó felügyelő a munka felügyelővel egyeztetve elvégzi. A közérdekű munka koordinátort a munka felügyelő folyamatosan tájékoztatja az ügymenetről.

A sikeres munkahely kijelölést követően a pártfogó felügyelő tájékoztatja az illetékes közérdekű munka felügyelőt és átadja a szükséges iratok másolatát. Így a közérdekű munkafelügyelőnek lesz egy saját aktája („TÁMOP 5.6.2.- KM csoportos letöltés” néven).

A jelzett akta az alábbi dokumentumok hiteles másolatát tartalmazza: bírósági határozat a közérdekű munkára ítélésről, a pártfogó felügyelői vélemény, a pártfogó felügyelői jegyzőkönyv a meghallgatásról és esetleges feljegyzések, munkahellyel kötött együttműködési megállapodás, munkahely nyilatkozata (amennyiben írásban történt), az ügygazda pártfogó felügyelő által végzett helyszíni ellenőrzés jegyzőkönyve, jelenléti ív (amelyet heti bontásban vezet a munkafelügyelő, majd havi kimutatást készít ezekből, hogy a munkahely igazolni tudja a teljesítést.

A büntetés sikeres letöltését követően a jelenléti ív, a munkafelügyelő által erről készített havi kimutatás, majd a munkáltató által adott igazolás eredeti példánya bekerül az ügygazda pártfogó felügyelő által vezetett eredeti iratokat tartalmazó aktába. Az ügygazda pártfogó felügyelő ezek alapján megírja a befejezési jelentést, majd megküldi azt az első fokon eljárt bíróságnak, bv. ügyésznek, bv. bírónak. A „TÁMOP 5.6.2. – KM csoportos letöltés” egyedi számsorral ellátott példányát pedig a projektdokumentáció részeként külön tárolják a koordinátorok.

A közérdekű munka büntetés csoportos letöltésének végrehajtása ezzel az illetékes Hivatalnál befejeződött.

A közérdekű munka büntetés letöltését követően az elítélt önkéntes alapon igénybe veheti az intenzív utógondozás programelem keretében a szabadultaknak nyújtandó szolgáltatásokat. (pl. felmerült álláskereséssel, szociális ellátásokkal, lakhatási és egyéb problémák megoldásához segítségnyújtás).

A csoportos letöltést egy adott időszakban, megyénként 1-3 településen működtetjük, egy-egy településen hetente 2, illetve kivételesen 1 napot biztosítanánk az elítéltek számára a letöltésre. Ettől azt várjuk, hogy az adott munkanapon az elítéltek koncentráltabban jelentkeznek munkára, javul a büntetés letöltésének intenzitása. Az egy hétre megadott munkanapok száma függ az elvégzendő munka jellegétől, mennyiségétől, valamint az adott településen lévő elítéltek számától.

Programértékelő kutatások alprojekt: A projekt során megvalósítandó kutatások módszertanának és lebonyolításának terve.

A programértékelő kutatások célja, vizsgálandó kérdések

Az alprojektben a bűnmegelőzés területén dolgozó szakemberek és önkéntesek számára szervezendő képzési programok, illetve az elítéltek társadalmi és munkaerőpiaci reintegrációja érdekében bevezetendő többszakaszos modell értékelése fog megvalósulni. (A többi fejlesztés esetében a kutatási alprojekt a belső monitoring megtervezésében és lebonyolításában nyújthat segítséget.)

Az evaluációs vizsgálatok célja, hogy értékelje a fejlesztések, programok megvalósításának folyamatát, illetve a programok rövid távú, még a programidőszak alatt megvalósuló eredményét, hatását a fejlesztések országos bevezetésének elősegítése érdekében.

A szakirodalom és a gyakorlat az evaluációs vizsgálatok többféle fajtáját ismeri és osztályozza. Az egyik ilyen felosztás a logikailag és időben egymásra épülő vizsgálati kérdések mentén különböztet meg fázisokat/lépcsőket[1] (szükségletértékelés, a programot megalapozó elmélet értékelése, a program megvalósításának értékelése, a program hatásának mérése; a program költséghatékonyságának elemezése). Azt, hogy az egyes lépesek melyike végezhető el mindig az dönti el, hogy az adott program éppen a megvalósítás melyik szakaszában van. Míg a szükségletértékelés már a tervezés korai fázisában megvalósítható, a program hatásvizsgálatának a már viszonylag stabilan működő programok esetében van értelme, komoly költség- haszon elemzéshez pedig akkor érdemes hozzáfogni, ha egy adott program eredményessége már bizonyított.

A bevezetendő fejlesztések szükségletértékelése illetve elméleti hátterük elemzése már TÁMOP 5.6.2 projekt előkészítő szakaszában lezajlott, egyrészt a három kiemelt régióban a bűnmegelőzés területén dolgozó szakemberek és klienseik körében lefolytatott kutatás, másrészt a modellprogramokat kidolgozó munkacsoportok keretében. A projekt második szakaszában a programok megvalósításának értékelésére illetve a programok rövidtávon is megmutatkozó eredményeinek vizsgálatára vállalkozunk.

A programmegvalósítás folyamatának értékelése

Új, innovatív programok esetében nagyon fontos annak vizsgálata, hogy mennyire sikerül a terveknek megfelelően megvalósítani az egyes tevékenységeket.

A programmegvalósítás vizsgálata alapvetően két célt szolgál:

Fontos visszajelzést ad a program megvalósítói számára arról, hogy az eredeti tervek mennyire kivitelezhetőek, milyen nem várt problémákkal kell a megvalósítás során szembenézni.
Ahhoz, hogy később a megfigyelt hatást, eredményt értelmezni tudjuk, ismernünk kell a megvalósítás körülményeit, a program kivitelezése során felmerült problémákat, hiszen egy-egy program sikeressége nemcsak a program alapjául szolgáló elmélet, koncepció helyességén, de a megvalósítás minőségén is múlik.

A megvalósítás folyamatának értékelése mindkét alprojekt esetében az alábbi két kérdéskör köré épül.

1. Eléri- e a program a célcsoportot: a célcsoport minden szegmense részt vesz-e a programba, vannak- e olyanok, akik kimaradnak.

2. Megtörténik e terveknek megfelelő beavatkozás, biztosítva van-e a szolgáltatások hozzáférhetősége.

A programmegvalósítás értékelésének lehetséges kérdései alprojektenként:

A következőkben felsorolunk alprojektenként pár olyan kérdést, amelyek vizsgálata szükséges ahhoz, hogy az adott program megvalósítását sikeresnek vagy sikertelenek minősíthessük. A vizsgálandó kérdések pontosítása, a kérdések megválaszolását lehetővé tevő mutatók és a megvalósítás minőségi és mennyiségi kritériumainak meghatározása az értékelendő programok szakmai vezetőivel közösen a kutatási munkacsoport feladata lesz.

Bűnmegelőzési szakemberek és önkéntesek képzése alprojekt

Mekkora a képzés iránt az érdeklődés: hányan jelentkeztek, ez mekkora aránya a területen dolgozóknak?
Milyen szakterületről érkeznek a képzésre jelentkezők?

Van-e olyan szakterület, amelynek képviselői alacsony számban képviseltetik magukat?

· Mennyire hiányosak a képzésre jelentkezők ismeretei?

· Milyen arányú a lemorzsolódás? Jellemzően kik azok, akik nem fejezik be a képzést?

· Mennyire elégedettek a képzésben résztvevők a kapott szolgáltatásokkal (elméleti, gyakorlati órák, e-tananyag)?

A tananyag lefed minden fontos területet (előadók és a képzésben résztvevők véleménye szerint )?
Elegendőek a program számára biztosított (anyagi, személyi, tárgyi) források?
Különbözik a program megvalósítása a három helyszínen (Miskolc, Pécs, Debrecen)?

Elítéltek több szakaszos, társadalmi és munkaerőpiaci reintegrációja és az intenzív utógondozás modelljének kialakítása alprojekt:

Hányan vettek részt az egyes szakaszokban indított programokon?
Mekkora az érdeklődés: hányan jelentkeznek önkéntesen az egyes szakaszokba és közülük hányan és milyen arányba jutnak be az egyes programokba?
Kik azok, akik a legtöbb szolgáltatásból kimaradnak?
A nyújtott szolgáltatások megfelelnek a célcsoport szükségleteinek?
Mennyire hiányosak az egyes programokra, képzésekre jelentkezők ismeretei, képességei?
Megfelelő a célcsoport tájékoztatása?
A szolgáltatásokat megvalósító személyzet rendelkezik a megfelelő kompetenciákkal?
A projektben dolgozó munkatársak hogyan értékelik a programok hasznosságát.
Milyen a projektben együtt dolgozó, de eltérő szakterületekről érkező munkatársak közötti együttműködés?
Elegendőek a biztosított erőforrások (anyagi, személyi, tárgyi) a szolgáltatások működtetéséhez?
Hatékonyan használják fel a biztosított erőforrásokat?
Van e különbség a program megvalósításában a helyszínek illetve az intézettípusok között?
Mennyire elégedettek a résztvevők az egyes képzési programokkal, tréningekkel, szolgáltatásokkal?

A program eredményeinek értékelése

A programértékelő kutatások, hatásvizsgálatok legfontosabb kérdése, hogy vajon megvalósul-e a program által elérni kívánt cél, eredmény (esetleg nincsenek-e a programnak nem szándékolt –esetleg káros mellékhatásai), illetve, melyek azok a mechanizmusok, folyamatok, amelyek adott feltételek mellett kiváltják a várt hatást, eredményt.

E kérdések megválaszolása azonban nem könnyű, egyrészt nagyon szigorú módszertant kíván meg (erről részletesebben lásd a programértékelő vizsgálatok módszertana című alfejezetet), másrészt a társadalompolitikai szempontból legfontosabb hatások nagyon gyakran csak hosszú távon jelentkeznek és legtöbbször nehezen mérhetők.

A projekt két éves időtartama alatt ezért mi csak a projekt által közvetlenül befolyásolt rövid távon is megmutatkozó hatásokat és az ezeket előidéző/kiváltó folyamatokat, mechanizmusokat tudjuk vizsgálni.

[1] Rossi, Peter H.- Mark W. Lipsey – Howard E. Freeman (2004): Evaluation. A Systematic Approach (Seventh Edition ) Sage Publication

Cimkék:

bemutatás

TÁMOP

TÁMOP 5.6.2.10