Tettprogram.hu - eredmények

TÁMOP-5.6.2-08 eredmények

tettprgadmin — Tue, 26 May 2020 11:22:10 +0000

„A TÁrsadalmi kohéziót erősítő bűnmegelőzési és reintegrációs programok módszertani megalapozása” című kiemelt projekt

TÁMOP-5.6.2/08/1-2008-0001

EREDMÉNYEK

A projekt célja a három bűnkibocsátó régióban (Észak-magyarország, Észak-Alföld, Dél-Dunántúl) a releváns szakértelmek társadalmi bűnmegelőzés szempontjából lényeges területei közötti kapcsolatrendszer, interdiszciplináris szemléletű, a szükséges mértékig sztenderdizált szakmai módszertan kialakítása, fókuszált és hatékony modellprojekt tervek kidolgozása a projekt három pilléréhez (erkölcsi veszélyzónába került gyermek- és fiatalkorúak, áldozatsegítés és áldozatvédelem, elítéltek társadalmi reintegrációja) kapcsolódóan.

A projekt keretében elkészült A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve 2009 című, 800 oldal terjedelmű tankönyv, amely alapján a tanfolyamokat és a továbbképzést akkreditálták. Az egyes pillérekben a jelzőrendszer kialakítása, fejlesztése érdekében módszertani anyagok, protokollok készültek, a modellprojekt előkészítő munkacsoportok elkészítették a projekt második szakaszának megalapozása érdekében a projektterveket.

A projekt főbb tevékenységei

1. Társadalomtudományi kutatás az érintett három régióban

A társadalomtudományi kutatás a három régióban a bűnmegelőzés területén dolgozó szakemberek bűnmegelőzéssel kapcsolatos tapasztalatait, véleményét, attitűdjeit és igényeit, illetve a kliensi kör alapvető demográfiai, a projekt szempontjából releváns szociológiai, kriminológiai sajátosságait tárta fel. A „kiinduló állapotot” mérte fel annak érdekében, hogy a projekt generálta változásokat később mérni lehessen. A második szakasz képzési igényeinek meghatározásakor is figyelemmel kell lenni a területen dolgozó szakemberek kutatás során feltérképezett igényeire és szükségleteire.

A kutatások három alpopulációra irányulnak: „bűnmegelőzés” területén dolgozó szakemberek, erkölcsi veszélyzónában lévő gyermekek és fiatalkorúak, fogvatartottak.

A kutatást közbeszerzési eljáráson legalacsonyabb ajánlattevőként a Magyar Gallup Intézet végezte, aki a megbízási szerződés alapján elvégezte az adatfelvételeket és az elemzéseket, a gyorsjelentéseket és a zárójelentéseket leadta, amelyeket többszöri javításra visszaküldés után a Megbízó 2009. május 12-én fogadott el.

2. Kapcsolatfelvételt és a projekt bemutatását szolgáló találkozók szervezése a projektben érintett intézmények döntéshozói, vezetői számára

Az érintett régiókban bevont intézmények (megyei rendőr-főkapitányságok, büntetés-végrehajtási intézetek, megyei Igazságügyi Hivatalok, a regionális közigazgatási hivatalok szociális és gyámhivatalai, regionális munkaügyi központok, az érintett civil szervezetek, megyei önkormányzati közgyűlések, valamint egyetemi központjainak) vezetőinek két alkalommal 2008. második negyedévében (2008. július 3. Tiszalök és 2008. július 10. Pécs) szerveztünk találkozót, amely a kapcsolatfelvételt és a projekt bemutatását szolgálta.

3. Konferencia és műhelyszeminárium a projektben dolgozó szakmai megvalósítók, a célcsoport tájékoztatására, valamint a munkacsoportok kialakítására az alábbi témakörökben: gyermekvédelem, áldozatsegítés/áldozatvédelem, pártfogó felügyelet, büntetés-végrehajtás.

A projekt keretében 2008. november elején háromnapos konferencia (2008. november 4-6. Siófok) és műhelyszeminárium keretében a résztvevő szakemberek megismerkedtek a projekt és egyben a társadalmi bűnmegelőzés egységes elméleti és módszertani koncepciójával. A modellprojekteket előkészítő és az elméleti munkacsoportok is ezen a rendezvényen alakultak meg.

4. A bűnmegelőzési jelzőrendszerek előkészítését segítő elméleti munkacsoportok szervezése, működtetése

A kiemelt projekt egyik legfontosabb célja a bűnmegelőzés területén dolgozó szakértelmek és intézmények hatékony együttműködésének kialakítása.

A 2008. év második felében hat elméleti munkacsoport alakult meg, amelyek feladata a bűnmegelőzés szempontjából releváns szervezetek kapcsolódási pontjainak, illetve a feladatok megosztásának meghatározása és ennek alapján működőképes jelzőrendszer részletes kialakítása, módszertani anyagok és protokollok kidolgozása volt.

Az elméleti munkacsoportok a következő témakörökben működtek pillérenként:

Gyermekek és fiatalkorúak:

A javítóintézetek és a pártfogó felügyelői szolgálat együttműködésének fejlesztése.
A gyermekvédelmi jelzőrendszer optimalizálása.

Áldozatsegítés:

A mediáció és más közvetítői eljárások bővítése.
Az áldozatsegítés jelzőrendszerének optimalizálása (24 órás telefonos diszpécser szolgálat).

Reintegráció:

A 6 hónap és 1 év végrehajtandó szabadságvesztés következményei az elítéltre és az államra.
A büntetés-végrehajtási intézetek és a pártfogó felügyelet együttműködése.

A fenti témákban született protokollokat és módszertani útmutatókat a második szakaszban a modellprojektekben használjuk fel. A csoportok jogszabály-módosításai javaslatait pedig az illetékes tárcáknak, szakfőosztályoknak küldjük meg továbbgondolásra, hasznosításra.

Az ezeket tartalmazó zárótanulmányokat 2009. március 31-ére leadták a munkacsoportok vezetői, majd átdolgozás (két munkacsoport vonatkozásában kétszeres átdolgozás) után kerültek elfogadásra.

Az elméleti munkacsoportok a bűnmegelőzési jelzőrendszerek fejlesztésére illetve kialakítására tettek javaslatokat egyrészt szakterületi protokollok és módszertani útmutatók, másrészt jogszabály-módosítási javaslatok formájában.

5. Az erkölcsi veszélyzónában levő gyermek- és fiatalkorúak, az áldozatsegítés/áldozatvédelem, a pártfogói felügyelet és büntetés-végrehajtás témaköreiben megvalósítandó modellprojektek előkészítését segítő szakmai munkacsoportok szervezése, működtetése

A modellprojekt előkészítő munkacsoportok a három pillér alapján alakultak meg minden régióban. A modellprojekt előkészítő munkacsoportok fő feladata a modellprojektek megtervezése. Az ezeket tartalmazó projektterveket 2009. március 31-ére leadták a munkacsoportok vezetői, majd átdolgozás után kerültek elfogadásra. E tervek szerint valósítják meg a projekt második szakaszában a modellprojekteket.

Az erkölcsi veszélyzónába került gyermek- és fiatalkorúak:

Gyermekkorú elkövetők reszocializációja.
A csellengő gyermek és fiatalkorúak veszélyeztetésének megelőzése.
A fiatalkorú elítéltek reintegrációja.

Az áldozatsegítés előkészítő munkacsoportok:

Speciális sértetti terápiás csoportok működtetése.
Áldozatsegítő önkéntes rendszer kiépítése.
Mobil áldozatsegítés.

A reintegráció munkacsoportok:

A felnőtt korú elítéltek reintegrációja érdekében fogvatartotti képző központok kialakítása és utógondozás fejlesztése.
Fiatalkorúak pártfogó felügyeletének fejlesztése - közösségi foglalkoztató megtervezése és kialakítása.
A közérdekű munkabüntetés fejlesztése. Büntetés-végrehajtási Szervezet és a munkaügyi központok közötti együttműködés fejlesztése.

6. Know-how fejlesztés: képzési területek és a kapcsolódó tananyag jellege

A tananyagfejlesztés legfőbb célja egy egységes koncepciójú és szellemiségű elméleti és módszertani kiadvány létrehozása, amely megteremti a hatékony szakma és intézményközi együttműködés kialakításának lehetőségét.

A négy kötetből álló sorozat első kötete tartalmazza azokat az ismereteket, amelyek stabil elméleti alapot biztosítanak a projektben résztvevő valamennyi szakember további bűnmegelőzési képzéséhez, míg a II.-IV. kötetek a prioritások mentén a specifikus ismeretanyagokat dolgozzák fel.

I. Általános elmélet mindhárom prioritás résztvevőinek.

II. Gyermek- és fiatalkorúak bűnelkövetővé és áldozattá válásának megelőzése.

III. Áldozatsegítés.

IV. Bűnelkövetők reintegrációja.

A tananyag alapján Miskolci Egyetem a Felnőttképzési Akkreditációs Testületnél akkreditáltatta A kiskorúak bűnözése elleni fellépés új útjai, Az áldozatpolitika új irányai Magyarországon, valamint a Bűnelkövetők reintegrációjának új lehetőségei című tanfolyamokat, illetve az Oktatási Hivatalnál a bűnmegelőzési koordinátor szakirányú továbbképzést.

Cimkék:

TÁMOP

5.6.2-08

eredmények

EFOP-1.3.3 eredmények

tettprgadmin — Tue, 26 May 2020 05:00:56 +0000

EFOP-1.3.3-16-2016-00001 azonosító számú, „Fogvatartottak reintegrációja” című kiemelt projekt

2023.06.30.

Eredmények	Fő	Alkalom
Fogvatartottak részére egyéni fejlesztési terv készítése	7615
Munkaerőpiaci és társadalmi reintegrációt elősegítő szolgáltatásban résztvevők	7383
Kompetenciafejlesztő csoportfoglalkozáson személyek részvétele	2157
Szakképzettség megszerzése a projekt keretében	1448
A személyiségfejlődés egészét szem előtt tartó komplex szolgáltatást igénybe vevő fogvatartottak (Tanoda)	176
Foglalkozási rehabilitációban résztvevők	489
Munkaszocializációban résztvevők	153
Jóvátételi programok száma		183
Egyéni foglalkozások száma		56970
Csoportos szolgáltatások száma		5355
Fogvatartottak engedélyezett kapcsolattartói részére egyéni fejlesztési terv készítése	1205
Közösségi Foglalkoztató szolgáltatásait igénybe vevők száma	1103

Cimkék:

efop

efop 1.3.3.

eredmények

TÁMOP-5.6.3 eredmények

tettprgadmin — Tue, 26 May 2020 04:58:29 +0000

TÁMOP-5.6.3-12/1-2012-0001 kódszámú

„A fogvatartottak többszakaszos, társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációja és intenzív utógondozási modellje” című kiemelt projekt

Főbb eredmények

Fogvatartotti szolgáltatások

Indikátor megnevezése	Elvárt célérték	Teljesítés
Indikátor megnevezése	Elvárt célérték	Teljesítés
Programba bevont személyek száma	5500	5772
Egyéni Fejlesztési tervek száma	5000	5369
Az egyéni fejlesztési terv 2 szakaszra vonatkozó kiegészítését sikeresen befejező személyek száma	1850	2187
Képzésen részt vett személyek száma (Vizsgára bocsájtás feltételeit teljesítette)	900	1237
Képzettséget szerzett személyek száma	700	1214
Az egyéni fejlesztési terv 4. szakaszra vonatkozó kiegészítését sikeresen teljesítő személyek száma (Összehangolt humánszolgáltatást kaptak a társadalmi és a munkaerőpiaci reintegráció elősegítése érdekében.)	1000	2415

29 büntetés-végrehajtási intézetben 70 darab szakmaképzés valósult meg.

57 fő önkéntes bevonása történt meg, ők főként a büntetés-végrehajtási intézetekben nyújtottak szolgáltatásokat.

Resztoratív (helyreállító) igazságszolgáltatás

85 darab jóvátételi programot szerveztünk.

A jóvátétel célja a kár szimbolikus helyreállítása a helyi közösség részére. A fogvatartottak nem a közvetlenül érintett sértetti körnek nyújtják a jóvátételt, nem az okozott kárt állítják helyre, hanem „szolgálatot” tesznek a társadalomnak. A jóvátételi programok célja egyfelől a fogvatartottak felelősségvállalásának elősegítése, tudatosságuk növelése és a bűncselekmény okozásával való szembenézés. A helyi közösség számára történő szimbolikus jóvátétel során megjelenik és erősödik az elköteleződés a közösségi értékekhez, érdekekhez, amely elősegíti a bűnmegelőzési hatást.

További cél a helyi közösség érzékenyítése, a jóvátétel elfogadásával a társadalmi visszailleszkedés elősegítése.

Összefogás a helyi szakemberekkel a szabadultakért

Az utógondozottak társadalmi és munkaerőpiaci reintegrációs esélyeinek növelése, a település érzékenyítésének, motivációjának megteremtése céljából területi műhelymunka 58 alkalommal valósult meg, ahol az azokon résztvevő szociális szakemberek, illetve a civil szervezetek, az egyházak képviselőivel hatékonyabb együttműködés alakult ki. A megyei műhelymunkákon több mint 300 szervezet képviselői voltak jelen országszerte, akik a fogvatartottak/szabadultak és családtagjaik számára nyújtott segítő tevékenységben részt tudnak vállalni.

12 büntetés-végrehajtási intézetben gyermekbarát látogatóhelyiséget alakítottunk ki.

Területi ajánlást készítettünk, melyben azt a területi egységet kerestük, ahol a reintegrációs program tekintettel a fogvatartottak átszállítására hatékonyan megvalósítható. A projekt adatait elemezve azt láttuk, hogy országos programként lehet hatékonyan megvalósítani a reintegrációs programot.

Elkészítettük a reintegrációs folyamatot bemutató működési kézikönyvet, mely a projekt szolgáltatási folyamatát mutatta be.

Cimkék:

eredmények

TÁMOP

TÁMOP 5.6.3

TÁMOP-5.6.2_10 eredmények

tettprgadmin — Tue, 26 May 2020 04:57:18 +0000

„A társadalmi kohéziót erősítő bűnmegelőzési és reintegrációs programok módszertani megalapozása” kiemelt projekt (TÁMOP 5.6.2/10-1)

„Elítéltek többszakaszos, társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációja és intenzív utógondozási modelljének kialakítása” alprojekt eredményeinek bemutatása

Az alprojekt 9 megye 11 büntetés-végrehajtási intézetében valósult meg

· Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet

· Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet

· Hajdú-Bihar Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet

· Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet

· Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön

· Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet

· Balassagyarmati Fegyház és Börtön

· Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet

· Somogy Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet

· Baranya Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet

· Tolna Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet

Eredmények főbb tevékenységtípusonként

Bevonás

2503 fő fogvatartottat vontunk be a 11 intézetben a 2 év alatt az alprojektbe.

Egyéni fejlesztési terv

1901 fogvatartott jelezte együttműködési szándékát a reintegrációs program első szakaszának végén, velük elkészítettük egyéni fejlesztési tervüket.

Készségfejlesztő tréningek megvalósulása

A szakmaképzést megalapozó gyakorlati felkészítés keretben a fogvatartotti szolgáltatások második szakaszában a 11 büntetés-végrehajtási intézetben összesen 39 db. 90 órás (3*30 órás blokkokban) és 1 db. 30 órás tréningcsoport került megvalósításra. A fogvatartotti szükségletfelmérés alapján az alábbi tréningtípusokból lehetett választani:

- agressziókezelő,

- kommunikációs,

- konfliktuskezelő,

- önismereti,

- életvezetési.

685 fogvatartott szerzett tanúsítványt a 90 órás készségfejlesztő tréning végén.

Olyan gyakorlati felkészítést kaptak, mely során mind a munkavállaláshoz, munkahely megtartáshoz, mind pedig a mindennapi életvitelükhöz szükséges készségeikben fejlődhettek.

Szakmaképzés megvalósulása

A reintegrációs program harmadik szakaszában akkreditált betanító és OKJ-s képzések kerültek megvalósításra. A 11 intézetben összesen 23 képzés valósult meg, ezek közül 7 képzés volt OKJ-s 16 pedig betanító.

Megvalósult képzések

OKJ:

- Hegesztő-vágógép kezelője

- Számítógépes adatrögzítő (2 csoport)

- Targoncavezető (2 csoport)

- Szobafestő

Betanító:

- Festő-mázoló

- Takarító (4 csoport)

- Ingatlanfenntartó, karbantartó (4 csoport)

- Térburkoló (3 csoport)

- Konyhai kisegítő (2 csoport)

- Bútorkárpitos

- Gyógy- és fűszernövény termesztő

313 fogvatartott teljesítette a képzés végén a vizsgára bocsájtás feltételét, közülük 308-an sikeres vizsgát tettek.

Munkaerőpiaci reintegrációt segítő szolgáltatások

A motiváció fenntartása az alprojekt keretében nyújtott szolgáltatások közül az egyik leginkább igényelt segítségnyújtási forma, átlagban havonta 300-400 alkalommal csoportos vagy egyéni formában tartották ezeket a típusú foglalkozásokat. Munkaerőpiaci reintegrációt segítő szolgáltatásokat is átlagosan havi 300-400 alkalommal nyújtottak a reintegrációs tanácsadók.

Társadalmi reintegrációt segítő szolgáltatások

Szabadulás előtt szociális ügyintézést 3043, szociális esetkezelést 6430 alkalommal folytattak. Ezek alapján az utógondozó koordinátorok szabadulás előtti tevékenységet a projektidőszak alatt 9503 alkalommal végeztek. A szabadulást követő szolgáltatások kapcsán szociális ügyintézést 621 esetben, szociális esetkezelést 485 alkalommal végeztek. A projekt időtartama alatt 918 fővel zárult le a segítő folyamat.

Szimbolikus jóvátételi program 8 büntetés-végrehajtási intézetben 20 alkalommal valósult meg, melynek célja, hogy a fogvatartottak számára lehetőséget biztosítson, hogy szimbolikusan, a helyi közösség javára jóvátegyék a bűncselekménnyel okozott kárt.

Önkéntesek, sorstárssegítők tevékenységei

Az önkéntesek a büntetés-végrehajtási intézeten belül 34 alkalommal nyújtottak szolgáltatásokat, az általuk elért fogvatartotti létszám több mint 30 fő.

Szabadulás után 6 ügyfélnek nyújtottak szolgáltatásokat az önkéntesek.

Egy sorstárssegítő két alkalommal előadást tartott a fogvatartottaknak a Borsod- Abaúj- Zemplén Megyei Büntetés- végrehajtási Intézetben a foglalkozás témája a szabadulás utáni élet, a társadalomba való visszailleszkedés; az utógondozó koordinátorral való együttműködés bemutatása; a jóvátételi program fontossága, jelentősége volt.

119 fő volt a szabadulásra felkészítés keretében munkaerő-piaci és társadalmi reintegrációt segítő szolgáltatást is igénybe vevő személyek száma, akik esetében szabadulás után is történt utógondozás.

Módszertanok, protokollok

Az alprojekt keretében hat szakmai szabályozó elkészült.

- Az intenzív utógondozói tevékenység végzésére módszertani ajánlás

- A büntetés-végrehajtási koordinátor és az utógondozó szakmai megvalósító – a fogvatartottak reintegrációjának támogatására irányuló – együttműködési protokollja

- Volt bűnelkövetők mentori tapasztalatainak leírása

- Az intenzív utógondozás során alkalmazott önkéntes mentori tevékenység

- A büntetés-végrehajtási intézet és a munkaügyi központ együttműködésének protokollja

- A fogvatartotti szükségletfelmérés elkészítésének módszertani útmutatója

Az alprojekt megvalósításán a büntetés-végrehajtási intézetekben 37 fő szakmai megvalósító dolgozott.

„Közösségi Foglalkoztató fejlesztése” alprojekt

Mutató neve	Mérték-egység	Minimálisan elvárt célérték	Kiindulási érték	Célérték
			(2010. 04. 16.)	(2012. 11. 30.)
Programba bevont személyek	fő	80	0	453
A programot sikeresen befejező személyek száma	fő	A bevont személyek	0	349
		60%-a

A megvalósítás során az alábbi szolgáltatásokat nyújtottuk ügyfeleink számára

· Szabadidő eltöltését segítő programok:

· Könyvtár szolgáltatás.

· Internet hozzáférés.

· Társasjátékok.

· Sportolás lehetősége (pingpong, csocsó, darts, gombfoci, biliárd, léghoki).

· Primer és szekunder prevenciót egyaránt megvalósító éjféli sportbajnokság.

· Egyéni tanácsadás keretében az alábbi szolgáltatások voltak elérhetőek a Közösségi Foglalkoztatóban:

· Pszichológiai tanácsadás.

· Tanulássegítés, korrepetálás.

· Szociális ügyintézés, hivatalos iratok pótlása, képzéssel és munkaerőpiaccal kapcsolatos tanácsadás.

· Új szolgáltatási elemként bevezetésre került egy konfliktuskezelő konferenciamodell is:

· Családi Döntéshozó Csoportkonferencia.

· Bűnmegelőzési program:

· Hegyalja Fesztivál, Civil Utca.

Együttműködési megállapodások

A tevékenységünk megvalósításához kiterjedt szakmai együttműködői kör kiépítésére is szükségünk volt. A megállapodások – a szakmai kapcsolatokon túl – nagy segítséget nyújtottak szolgáltatásaink teljes Borsod-Abaúj-Zemplén megyében való elérhetőség biztosítására, és kiemelkedő helyszíneket biztosítottak a jóvátételi programok megvalósításához.

Ezen célok elérése érdekében az alábbi szervezetekkel kötöttünk együttműködési megállapodásokat:

Miskolcon:

· Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata,

· Miskolci Állatkert és Kultúrpark,

· Szimbiózis Alapítvány,

· Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány,

· Magyar Vöröskereszt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezete.

· Sátoraljaújhelyen: B-A-Z Megyei Önkormányzat Kossuth Lajos Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium.

Tiszaújvárosban: Tiszaújvárosi Humán Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat.

Ózdon: Petőfi Sándor Általános Iskola és Óvoda + Kistérségi gyermekjóléti Intézmény.

Encsen: Gondozási Központ és Családsegítő Szolgálat.

Egyéb: Deltafest fesztiválszervező (Hegyalja Fesztivál, 2011. és 2012-es év).

Önkéntesek bevonása

A projekt egyik jelentős innovációja, ami az eredmények hosszú távú fenntarthatóságának egyik fontos eleme lehet, az önkéntesek bevonása a Közösségi Foglalkoztató tevékenységébe. E tevékenység az ügyfelek ellátásától a programok szervezésén át azok megvalósításában való részvételig terjedhet. Az önkéntesekkel (11 fő) a szervezet szerződést kötött.

Az önkéntes tevékenység egyik fontos feltétele az önkéntesek megfelelő felkészítése. Ennek feladat-specifikus tematikáját a Közösségi Foglalkoztató szakmai stábja egy 3 napos felkészítő tréning keretében kidolgozta és 9 fő önkéntesének részvételével megvalósította. Ezen kívül lehetőség nyílt az önkénteseink számára a megvalósítók részére biztosított képzéseken való részvételre is.

„Közérdekű munka büntetés végrehajtásának fejlesztése” alprojekt

Mutató neve

Mérték-egység

Minimálisan elvárt célérték

Kiindulási érték

(2010. 04. 16.)

Célérték

(2012. 11. 30.)

Programba bevont személyek száma

fő

100

152

Érzékenyítő rendezvényeken, eseményeken részt vett jogalkalmazók száma

fő

Az alprojekt keretén belül megvalósult egy sajtótájékoztató és két szakmai érzékenyítő rendezvény, valamint három szakmai mini konferencia.

Elkészült a „Közérdekű munka büntetés csoportos letöltése” című kisfilm, valamint a csoportos letöltés szakmai módszertani kézikönyve.

Elkészült a közérdekű munka büntetés csoportos letöltésének szakmai protokollja és módszertani leírása. Az alprojekt eredményeiről tájékoztattuk az Országos Bírósági Hivatalt, valamint összegeztük az alprojekt tapasztalatainak felhasználásával készített jogszabály módosítási javaslatokat.

Eredmények, indikátor teljesítés

A „Közérdekű munka büntetés végrehajtásának fejlesztése” alprojekt az Észak-magyarországi régióban valósult meg, ez három megyét, Nógrádot, Hevest és Borsod-Abaúj-Zemplént érintette. A régióban összesen 17 darab együttműködési megállapodást kötöttünk letöltő helyekkel és 19 csoportot indítottunk. Az első csoport 2011. 03. 07-én indult a Nógrád megyei Litkén. Heves megyében 2011. 07. 26-án, míg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2011. 07. 07-én indult a csoportos letöltés.

A projekt időszakban összesen 193 elítélt vett részt a programban, nemek megoszlása szerint 183 férfi és 10 női elítélt. A résztvevők közül 152 fő lett indikátor, azaz aki a rá kiszabott közérdekű munka büntetésének a felét, vagy több mint a felét csoportos végrehajtás keretei között töltötte le.

Az elítéltek 4749 napot dolgoztak, ami 28.469 munkaórának felel meg. A közérdekű munka indikátor számainak minőségi mérésére szolgál az úgynevezett gazdasági haszonszámítás, azaz mennyi hasznot termelnek munkájuk során az elítéltek, pontosabban ugyanezen emberek munkaviszony keretein belül mennyibe kerülnének a munkáltatónak.

A záró beszámoló alapján a garantált közfoglalkoztatási bér* 170/2011. (VIII.24.) Korm. rend. 2. § (1) bek.

A számítás alapja, hogy a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet szerint az egy napra fizetendő legkisebb bér 3.305 Ft (6 óra esetén 2.479 Ft, nem szakképzet munkavállaló esetén), ami járulékvonzattal felszorozva napi 4.197 Ft (6 óra esetén 3.148 Ft). A napi tételt felszorozva a munkával töltött napok számával megkapjuk menyi hasznot termeltek az elítéltek munkájuk során. Fontos tényező még, hogy ezek az emberek, ha szabadságvesztéses büntetést kapnának, az megközelítőleg napi 8000 forintjába kerülne az államnak a jelenlegi adatok szerint.

	Észak-magyarországi régió
	Részt vevők száma	Indikátor
2011.03.07-2012.11.30.	193	152
Ledolgozott órák száma	28.469	25.122
Ledolgozott napok száma	4.749	4.187
Gazdasági haszon forintban*	14.949.852	13.180.676
Szabadságvesztéses büntetés esetén állami kiadás	37.992.000	33.496.000

*a táblázatban található számítás a letöltő helyek gazdasági hasznára vonatkozik. A projekt költségét terhelő kiadások (bér jellegű kiadások, foglalkozás egészségügyi vizsgálat, munkavédelmi eszközök és oktatás, utazási költségek) nincsenek feltüntetve.

Természetesen a számadatokon felül, vannak olyan eredmények is, amiket nem lehet kifejezni táblázatokban, ezek az érték teremtő munkák, ezekre nem egy példa van a csoportos letöltés során.

· Idősek klubja felújítása (festés, burkolás, vakolás).

· Iskolai helyiségek burkolása.

· Játszótér eszközeinek a festése.

· Buszmegállók csiszolása, festése.

· Önkormányzati épület felújítás.

· Vízelevező árkok ásása, tisztítása.

„Képzési2 alprojekt

Bár a projekt 2010. április 16-án indult, a képzési alprojekt számára a kezdési időpont 2011 februárja volt. Eddig az időponting a Belügyminisztériummal – korábban az IRM-mel – folyamatos kapcsolattartás mellett zajlott a képzés előkészítése, mind a hallgatók, mind az oktatók számára a képzésen való részvétel lehetőségének ismertetése, a hallgatói jelentkezések nyilvántartásba vétele, értékelése, az oktatói jelentkezések elbírálása.

Az alprojekt képzési almodulja keretében két Bűnmegelőzési koordinátor szakirányú továbbképzést, valamint 29 FAT-akkreditációjú tanfolyami képzést terveztünk lebonyolítani, míg az e-learning almodul tekintetében a FAT-tanfolyamok témájához kapcsolódó, három e-learning tananyag kidolgozását vállaltuk. Céljainkat a projekt záró-időpontjáig sikeresen megvalósítottuk, sőt, a FAT-képzések körében két újabb kurzust is tarthattunk.

Bűnmegelőzési koordinátor szakirányú képzések:

A szakirányú képzés I. évfolyama 2011. február 3-án, a II. évfolyam március 10-én indult. A két évfolyamon összesen 119 fő (I. évfolyamon: 60 fő, II. évfolyamon: 59 fő) szerzett szakirányú végzettséget. A hallgatók a szakemberek széles körét képviselték, hiszen többek között védőnő, büntetőbíró, gyermekvédelmi szakember, polgárőr, tanár, rendőr, szociális szférában dolgozó, börtönőr, gyermekorvos és önkéntes is részt vett a programban. Többségük (75%) belső indíttatásból választotta a képzést.

A bevont közel száz vendég/oktató mind a felsőoktatásból, mind a gyakorlatból érkező szakember, aki az adott témakör ismert hazai képviselője, kutatója vagy az adott területen gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező kolléga.

Az I. évfolyam számára az oktatás 2011. július hónapban befejeződött, szakdolgozat-írási, és -védési kötelezettségük után 2011. október hónapban tettek záróvizsgát. Számukra a szakoklevél ünnepélyes átadására 2012. január 27. napján került sor. A II. évfolyam – a keresztféléves oktatási szisztémának megfelelően – november hónapban vett részt utoljára konzultáción, decemberben leadta diplomamunkáját, melynek megvédésére 2012. január 6. napja került kijelölésre. Megszerzett tudásukról a záróvizsgákon 2012. január 25-27-e között, három csoportban, illetve a pót-záróvizsganapon, 2012. február 10. napján tehettek tanúbizonyságot. Bűnmegelőzési koordinátor szakokleveleiket a Miskolci Egyetem Rektora és az Állam- és Jogtudományi Kar Dékánja ünnepélyes nyilvános egyetemi szenátusi ülés keretében, 2012. június 29. napján adta át.

Tapasztalataink, illetve a hallgatóktól kapott visszajelzések alapján elmondható, hogy az évfolyamok igazi kis közösséggé formálódtak. A kontaktórákat követő kötetlen, szakmai témájú beszélgetések, viták, véleménycserék, a közös filmnézések és azok elemzése lehetővé tette a program egyik céljának – a szakmák közötti kapcsolatok kialakításának – megvalósulását. Másik célunk az volt, hogy sikerüljön olyan ismereteket olyan formában átadni, amely a célcsoport számára is hasznosítható. Ezt tükrözik vissza mind a kutatási almodul képzéssel kapcsolatos értékelési eredményei, mind az Egyetem által minőségbiztosítási célból készített anonim felmérések. Így például az I. évfolyamon végzett hallgatók több mint 80%-a tartotta hasznosnak a képzést a két szemeszter lezártával úgy, hogy azt az 5 fokozatú skálán az évfolyam 4,8 átlaggal értékelte.

FAT-által akkreditált tanfolyami képzések:

A három nagy szakterületet és régiót lefedő tanfolyami képzések akkreditálásával és meghirdetésével szerettük volna azon szakemberek tudásigényét is kielégíteni, akik rövidebb és célirányosabb képzési struktúrát kívántak igénybe venni. Összesen 31 tanfolyam lebonyolítására került sor, melynek eredményeként 693 fő kapott tanúsítványt. Figyelemmel azonban arra, hogy ezen hallgatók egy része több kurzuson is részt vett, illetve – ahogy arra az e-learning módszertant (is) alkalmazó kurzusok kapcsán lehetőséget kaptunk – bűnmegelőzési koordinátor szakoklevéllel is rendelkezik, így indikátorként 625 fő vehető figyelembe.

A kurzusok iránti érdeklődés a régiók között igen eltérő volt, ami elsősorban nem a szakemberek nyitottsága tekintetében meglévő különbségekre vezethető vissza, hanem arra, hogy az egyes régiókban nem azonos fokban sikerült elérni a projekt célcsoportját. Tapasztalataink szerint a szakmai kapcsolatok, a korábbi formális és informális együttműködések jól kamatoztathatók e tekintetben is. Ennek is köszönhetően a tervezettekhez képest több kurzus valósult meg az észak-magyarországi régióban (figyelemmel a két extra képzésre), ugyanakkor a legkisebb kurzusszámmal a dél-dunántúli régióban rendelkeztünk. A témák iránti érdeklődés is eltérő intenzitású volt, a bűnözés kapcsán tapasztalható sajátosságokra, illetőleg a társadalmi érzékenységre figyelemmel a legnagyobb igény a kiskorúak bűnözése elleni fellépés új lehetőségeit körbejáró tanfolyam iránt volt (ennek megfelelően a Megvalósíthatósági Tanulmányban rögzítettekhez képest is változásra került sor két tanfolyam témájában), de nagy sikere volt az áldozatsegítés lehetőségeit bemutató tanfolyamnak is. A szakemberek érzékenysége a legkevésbé a már bűncselekményt elkövetett személyi kör vonatkozásában volt tetten érhető. Így ebben a témában – a tervezetteknek megfelelően – mindösszesen öt kurzus került lebonyolításra.

Tanfolyam címe	Helyszín	Indikátor (fő)
1. Az áldozatpolitika új irányai Magyarországon	Debrecen	20
2. A kiskorúak bűnözése elleni fellépés új útjai	Miskolc	21
3.A kiskorúak bűnözése elleni fellépés új útjai	Pécs	19
4. Bűnelkövetők reintegrációjának új lehetőségei	Miskolc	23
5. A kiskorúak bűnözése elleni fellépés új útjai	Miskolc	20
6. Bűnelkövetők reintegrációjának új lehetőségei	Debrecen	22
7. Bűnelkövetők reintegrációjának új lehetőségei	Miskolc	22
8. A kiskorúak bűnözése elleni fellépés új útjai	Miskolc	24
9. A kiskorúak bűnözése elleni fellépés új útjai	Miskolc	24
10.A kiskorúak bűnözése elleni fellépés új útjai	Debrecen	24
11. A kiskorúak bűnözése elleni fellépés új útjai	Miskolc	23
12.Az áldozatpolitika új irányai Magyarországon	Pécs	24
13.A kiskorúak bűnözése elleni fellépés új útjai	Miskolc	23
14.Az áldozatpolitika új irányai Magyarországon	Miskolc	22
15..Az áldozatpolitika új irányai Magyarországon	Debrecen	22
16.Az áldozatpolitika új irányai Magyarországon	Pécs	21
17.Az áldozatpolitika új irányai Magyarországon	Miskolc	21
18.Az áldozatpolitika új irányai Magyarországon	Miskolc	23
19.A kiskorúak bűnözése elleni fellépés új útjai	Debrecen	19
20.Az áldozatpolitika új irányai Magyarországon	Debrecen	20
21. A kiskorúak bűnözése elleni fellépés új útjai	Debrecen	24
22.Az áldozatpolitika új irányai Magyarországon	Debrecen	24
23.Az áldozatpolitika új irányai Magyarországon	Miskolc	2
24.Bűnelkövetők reintegrációjának új lehetőségei	Miskolc	19
25.A kiskorúak bűnözése elleni fellépés új útjai	Miskolc	10
26.A kiskorúak bűnözése elleni fellépés új útjai	Pécs	19
27.Az áldozatpolitika új irányai Magyarországon	Pécs	19
28.Az áldozatpolitika új irányai Magyarországon	Pécs	17
29.Bűnelkövetők reintegrációjának új lehetőségei	Pécs	13
30.Az áldozatpolitika új irányai Magyarországon	Miskolc	21
31.A kiskorúak bűnözése elleni fellépés új útjai	Miskolc	20
	Összes:	625

“Áldozatsegítő szolgáltatások fejlesztése” alprojekt.

A diszpécserszolgálat 2011. február 22-től folyamatosan üzemel, a nap 24 órájában várják és fogadják a hívásokat a diszpécserek. A szolgálat munkatársai számára kéthavonta tartott szupervíziót a külső szakértő klinikai szakpszichológus, a szupervíziók jelentős segítséget jelentenek a diszpécserek számára a napi munkavégzéshez.

Kicsit befolyásolta a munkavégzést, hogy 2012. április hónapban 2 fő diszpécser saját elhatározásából távozott, a helyükre kiírt nyilvános pályázaton azonban a nagyszámú jelentkezőből sikerült minden szempontból alkalmas munkatársakat találni.

2012. június 15. napjától a siket-és nagyothalló áldozatok számára sms-ben is elérhető a diszpécserszolgálat.

Folyamatos a szolgálat kapcsolattartása az országban működő egyéb telefonos segélyszervezetekkel (OKIT, Vöröskereszt, Lelkisegélyszolgálat), a szakmai látogatások, tapasztalatcserék nagyban hozzájárultak az eredményes feladatellátáshoz.

Elmondható, hogy a diszpécserek az eltelt időszakban nem csak egyszerű dolgozóként látták el feladataikat, hanem egy összetartó közösség épült ki a központban, amely közösségben a tagok a munkahelyükön kívül is tartják a kapcsolatot, ez több együttesen eltöltött közös programban is megnyilvánult (kirándulások, véradás stb.).

Az önkéntes szervezők 2011. január hónapban kezdték meg az érdemi munkát, a februártól április közepéig terjedő időszakot az önkéntesek toborzásával töltötték. Április utolsó hetében megkezdődtek a szerződéskötések az önkéntesekkel mind a 9 megyében, az ehhez szükséges technikai és adminisztrációs problémák elhárultak, az első esetek feldolgozására szakértők segítségével először augusztus hónapban került sor. Az önkéntes szervezők munkája 2011. augusztustól kiegészült az áldozatokhoz irányítható, küldhető önkéntesek tevékenységének koordinálásával, segítésével valamint képzésük szervezésével is.

A 2011-es esztendő második felében kezdődött meg a siket és nagyothalló áldozatokat segítő valamint a roma kisebbséghez tartozó ügyfeleket célzottan támogató önkéntesek bevonása a programba, ez utóbbi elem az időközben megjelent 1430/2011. Kormányhatározat rendelkezése értelmében került kialakításra.

Az önkéntesek számára folyamatosak – a konkrét esetek függvényében megyénként változó – az esetmegbeszélések, amelyeken az önkéntesek pszichológusok vezetésével dolgozzák fel a segítségnyújtás tapasztalatait. Itt is rögzíthető, hogy a 2012. január 1-jétől 2012. június 30-ig terjedő időszak volt a legaktívabb szakasz a munkavégzés szempontjából.

A munkatársak a 2012. augusztus 31-én lejáró szerződéseket felülvizsgálva minden megyében újra kötötték – ezúttal határozatlan időtartamra – a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló megállapodásokat. A szerződések előkészítése és az ehhez kapcsolódó adminisztratív feladatok még október közepéig áthúzódtak, de a korábbi önkéntesek 90%-a folytatja továbbra is az áldozatsegítő munkát, az önkéntes létszám a fenntartási időszakra kialakult.

A 2012. júniusban közös megegyezéssel távozott Nógrád megyei önkéntes szervező feladatkörét zökkenőmentesen vette át a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei és a Heves megyei önkéntes szervező, így a munkakör a későbbiekben sem került betöltésre Nógrád megyében. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei önkéntes szervező 2012. augusztus 31-én lejárt jogviszonya nem került meghosszabbításra, feladatait – átmeneti időszakra – az Észak-alföldi régió másik két önkéntes szervezője látta el. Az új Jász-Nagykun-Szolnok megyei önkéntes szervező 2012. október első napjaiban munkába állt, hospitálása rendben lezajlott és folyamatosan bekapcsolódott a tevékenységi elem megvalósításába.

2012. december 1-jétől változás történt az önkéntes szervezői létszámban, a Somogy megyei munkatárs távozásával a megyei feladatokat a Baranya megyei és a Tolna megyei önkéntes szervező vette át, kistérségi elosztás alapján.

Említésre méltó, hogy az alprojektben dolgozó önkéntes szervezők segítségével a KIMISZ, majd a KIH együttműködési megállapodásokat írt alá az érintett régiók minden megyéjében civil, társadalmi és gazdasági szervezetekkel az önkéntesek közvetítése, segítése, a szervezetek programjainak kölcsönös segítése tárgyában.

A pszichológusok Nógrád, illetve Heves megyében 2011. április 18-án, illetve 26-án álltak munkába, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2011. május 16-ától kezdődött a lelki segítségnyújtás. Már az első napokban kapcsolatba kerültek áldozatokkal a területi Áldozatsegítő Osztályokkal közös ügyfélfogadásokon, az első két hónap együttes munkavégzése után már önállóan is fogadják az ügyfeleket.

Munkájuk hatékonyságát segítendő a vidéki ügyfélfogadásra is sikerült lehetőséget teremteni, így azoknak az ügyfeleknek is nyújthatnak pszichológiai segítséget, akik nem tudnak a megyeszékhelyekre elutazni. Szintén a tevékenységüket segítendő készült el az a tájékoztató, amely a pszichológusi segítségnyújtás lehetőségeit mutatja be, és mindhárom megyében terjesztik az Igazságügyi Szolgálatoknál.

A pszichológusi segítségnyújtást igénylők száma havonta nagyon változó képet mutat, 2012. május hónapban igényelték a legtöbben (18 fő) és 2012. március hónapban a legkevesebben (mindössze 3 fő). Sajnos Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2011. áprilistól – különböző szubjektív okok miatt – már a harmadik pszichológus dolgozik, amely az ügyfelek bevonását megnehezíti és egészen biztosan negatív hatással van a mutatószámok alakulására.

A projektben alkalmazott pszichológusok kéthavonta vesznek részt szupervízión, klinikai szakpszichológus vezetésével dolgozzák fel az eseteket.

A pszichológusok közül a Nógrád megyei pszichológus szakmai segítséget nyújt a kiemelt projekt többi alprojektjének megvalósulásához is, a borsodi és a Heves megyei pszichológus az önkéntesek képzéséhez szükséges képzési program kidolgozásában és az önkéntesek oktatásában vállalt szerepet.

Az alprojektre vonatkozó protokollok, módszertani anyagok kidolgozásra kerültek, és minden olyan intézmény és szervezet számára megküldésre kerültek, amelyet a Megvalósíthatósági Tanulmány tartalmazott. A programba bevont szakemberek száma indikátor-mutató jelentősen túlteljesítésre került.

“Programértékelő” alprojekt.

2010 májusában a kutatási alprojekt és az értékelendő alprojektek közötti együttműködés keretében megtartottuk az első megbeszéléseket a projektértékelő vizsgálatok céljairól és lehetőségeiről.

2010 júliusáig lezajlott a programértékelő vizsgálatok megtervezését, az adatfelvételek szakmai irányítását, az adatok elemzését, a tanulmányok, szakmai beszámolók elkészítését végző kutatási munkacsoport szakértő tagjainak háromfordulós kiválasztási eljárása. 2010 júliusában elkezdtük a munkacsoporttagokkal kötendő szerződés előkészítését, amelyet a szerződéskötésekre vonatkozó moratórium miatt [2010. évi költségvetéssel összefüggő egyes feladatokról szóló 1132/2010. (VI18.) Korm. határozat] fel kellett függesztenünk. A szerződéskötés előkészítésének folytatására csak a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatásának beérkezése (2010. november 19.) után kerülhetett sor. A több hónapos csúszás miatt a képzési programot értékelő egyik munkacsoporttag, nem tudta vállalni a feladatot, ezért felkértük az adott pozícióra a kiválasztási eljárás során második legjobbnak ítélt jelöltet, hogy vegyen részt a kutatási munkacsoport munkájában, aki örömmel vállalta a feladatot. A szerződések véleményeztetése a gazdasági és jogi ellenjegyzést végző főosztályokkal és a munkacsoporttagokkal történő egyeztetés további heteket vett igénybe. Mind a képzési, mind a reintegrációs alprojektet értékelő kutatási munkacsoport február közepétől kezdték meg az értékelő vizsgálatokat meghatározó kutatási tervek kidolgozását.

A 2011. február közepétől 2011. május végéig tartottak a kutatási terveket kidolgozó munkacsoportok ülései. Május végén illetve június elején a kutatási munkacsoportok megküldték a véglegesnek szánt kutatási terveket. A kutatási alprojekt koordinátor a vizsgálandó alprojektek szakmai vezetőivel egyeztetve észrevételezte a terveket és mindkét terv esetében, kisebb javításokat kérve, visszaadta pontosításra, kiegészítésre.

2011 júliusában mindkét értékelendő alprojekt (reintegrációs és a képzési) kutatási terve elfogadásra került. A végleges kutatási tervek alapján kiválasztásra kerültek az adatrögzítés nagy részét és az interjúk felvételét végző külső kutató cégek.

2012 januárjában megkötöttük a kiválasztott kutató cégekkel az adatrögzítésről és az interjúk felvételéről szóló szerződéseket. Az adatrögzítést vállaló cég (Suvet Research), miután egyeztettünk az elkészítendő adatbázisokról és a nyitott kérdések kódolásáról, megkezdte a képzési alprojekt értékelő kutatása keretében lekérdezett kérdőívek és a reintegrációs ügyfélmappa dokumentumainak rögzítését. Az interjúkat készítő céggel (HÉTFA kutatóintézet) közösen véglegesítettük az interjúvázlatokat és az interjúalanyok kiválasztását meghatározó elméleti mintát, megkezdtük a reintegrációs és a képzési alprojekt résztvevőivel lekérdezendő személyes és fókuszcsoportos interjúk szervezését. Az interjúk felvétele februárban kezdődött. Az elemzést végző kutatókkal 2012 májusában kötöttük meg a szerződéseket, akik a kapott részanyagok (interjúk, részadatbázisok) alapján megkezdték az adatok feldolgozását. A rögzítendő képzési kérdőíveket és reintegrációs ügyfélmappa dokumentumokat folyamatosan szállítottuk a rögzítő cégnek.

Az értékelések alapjául szolgáló adatfelvételek 2012 szeptemberéig befejeződtek. (személyes és fókuszcsoportos interjúk felvétele, adatbázisok véglegesítése, kiegészítése, a dokumentumelemzést kiegészítő intézménylátogatások stb.). 2012. november elejéig befejeződött az adatok feldolgozása, elemzése illetve a résztanulmányok elkészítése.

Mind a reintegrációs alprojektet mind a képzési alprojektet értékelő kutatás eredményeiről megtartottuk a műhelybeszélgetéseket (2012 szeptemberében és novemberében). A reintegrációs alprojektet értékelő kutatás eredményeiről 2013 novemberében egy sajtóháttér-beszélgetést is szerveztünk. A projekt zárásaként a résztanulmányokból összeállított záróértékelések szerkesztett változatai kikerültek a projekt honlapjára (http://www.tettprogram.hu/kutatas).

Cimkék:

eredmények

TÁMOP

TÁMOP 5.6.2.10